Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 3. (Pest, 1865)
I. Rész - III. Szakasz. Magyarország földtani, bányászati és ásványtani viszonyai - I. Fejezet. Általános földtani vázlat
III. SZAKASZ. Magyarország földtani, bányászati és ásványtani viszonyai. I. FEJEZET. Általános földtani vázlat. A magyar korona tartományai kitűnőleg kiképezett földtani egyedséget, egy magas hegységek által övezett önálló nagy medenczét tesznek, mely a Duna mellékeinek legnagyobb medenczéje. Környező övének, védbástyájának legeslegnagyobb részét az úgynevezett kárpáti homokkő alkotja. A magyar nemzet természetszerűleg, földtani alapokra is támaszkodva, Erdélylyel s a hegykoszorún belül eső többi tartományokkal való egyesülésre törekszik. Pest a magyar medencének természetes földtani központja, sőt földtani tekintetből legtöbb jogosultsága van arra, hogy a nagy dunai birodalomnak központjává legyen. Az osztrák birodalom földtani általános térképén, melyet a birodalmi földtani intézet fog kiadni, valamin0 különböző kőzetképlet lesz megjelölve. A magyar korona tartományait tárgyazó, ugyanazon intézet által kiadott, földképek közöl a Bánság nélküli Magyarországén 54, a Bánságén 20, Horvát- és Szlavónországén 38, Erdélyén 36 külön képlet van kitüntetve. Mindazon képletek két főosztály, a réteges vagyis üledékes fa kitódulási és tömegkőzetek osztályai alá foglalhatók. A réteges kőzetek ismét 4 főcsoport vagyis képződmény alá tartoznak, melyek a következők : I. Az anthropozóos vagyis azon képződmény, melyben az ember létének nyomai találtatnak. Ide tartoznak : a.) Az áradmányi, moszkori képletek (Alluvium), t. i.