Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 3. (Pest, 1865)

I. Rész - III. Szakasz. Magyarország földtani, bányászati és ásványtani viszonyai - I. Fejezet. Általános földtani vázlat

III. SZAKASZ. Magyarország földtani, bányászati és ásványtani vi­szonyai. I. FEJEZET. Általános földtani vázlat. A magyar korona tartományai kitű­nőleg kiképezett földtani egyedséget, egy magas hegységek által övezett önálló nagy meden­czét tesznek, mely a Duna mellékeinek legnagyobb medenczéje. Környező övének, védbásty­ájának legeslegnagyobb részét az úgy­nevezett kárpáti homokkő alkotja. A magyar nemzet természet­szerűleg, földtani alapokra is támaszkodva, Erdélylyel s a hegy­­koszorún belül eső többi tartományokkal való egyesülésre törekszik. Pest a magyar medenc­ének természetes földtani központja, sőt földtani tekintetből legtöbb jogosultsága van arra, hogy a nagy dunai birodalomnak központjává legyen. Az osztrák birodalom földtani általános térképén, melyet a bi­rodalmi földtani intézet fog kiadni, valami­n0 különböző kőzetkép­let lesz megjelölve. A magyar korona tartományait tárgyazó, ugyan­azon intézet által kiadott, földképek közöl a Bánság nélküli Ma­gyarországén 54, a Bánságén 20, Horvát- és Szlavónországén 38, Erdélyén 36 külön képlet van kitüntetve. Mindazon képletek két főosztály, a réteges vagyis üledékes fa kitódulási és tömeg­kőzetek osztályai alá foglalhatók. A réteges kőze­tek ismét 4 főcsoport vagyis képződmény alá tartoznak, melyek a következők : I. Az anthropozóos vagyis azon képződmény, melyben az ember létének nyomai találtatnak. Ide tartoznak : a.) Az á­r­a­d­m­á­n­y­i, moszkori képletek (Alluvium), t. i.

Next