Czékus Zoltán: Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme (Budapest, 1925)
A világháború eseményeinek rövid ismertetése és beosztása időszakokra
Az albániai hadjárat a Gallipoli félszigetről Szalonikihez hajózza át. Ez a Sarrail tábornok parancsnoksága alatt álló hadsereg azonban, tekintettel a hátában levő bizonytalan görög államra, csak Strumica-Krivolak-Prilep vonalig nyomul elő. Ebben a helyzetben támadja meg azután Sarrailt a szerb hadjárat után a 2-ik bolgár hadsereg s a november 22-től december 12-ig tartó harcokban a Sarrail hadsereget a határon túlra veti vissza. Közben a bolgár 2-ik hadsereg megszállja egész Macedóniát. Miután azonban a központi hatalmak Görögország semlegességét megsérteni nem akarták, Mackensen a görög határon megállítja csapatait, megelégedve Macedónia megszállásával, itt azután állásharcok kezdődnek. A prizrendi ütközet után a Kövess parancsnoksága alatt álló osztrák-magyar harmadik hadsereg három irányból nyomul be január 9-én Montenegróba. A főtámadás a Lovcenen át történik, amely január 11-én, Cetinje a főváros pedig január 13-án jut csapataink birtokába. A többi irányból is csapataink győzelmesen nyomulnak elő, így tehát teljes bekerítés fenyegeti a motenegrói hadsereget, minek következtében a motenegrói hadseregparancsnokság békét és az ellenségeskedés beszüntetését kéri. Az ellenségeskedés, beszüntetése meg is történik január 17-én, miután csapataink megszállják az egész országot, a montenegrói hadsereg a fegyvert leteszi, Nikita montenegrói királynak azonban sikerül Olaszországba szökni. Ezután pedig békekötésre már nem volt Nikita hajlandó s ezért Montenegró, mint meghódított ország, a háború végéig megszállva maradt. A montenegrói hadjárat után az osztrák-magyar harmadik hadsereg a bolgárokkal együttesen Észak-Albániát szálja meg, ami február közepéig befejezést is nyer. Csapataink a Vojusa alsó folyásáig nyomulnak elő a macedóniai arcvonal meghosszabbításaképen. Nagyobb harcok az albán hadjárat alatt, főkép Durazzó birtokáért voltak, melyet olaszok és az entente barát Essád pasának csekély számú hívei védelmeznek. A szerbiai hadjárat alatt a szerbek megsegítésére az entente a nyugati hadszínhelyen támad. Ezt hívják a szeptember 22-től október 20-ig tartó champagne-i és a szeptember 21-től október 13-ig tartó artois-i őszi csatának. Eredményt elérni azonban az entente nem tud. Ugyancsak a szerbek megsegítésére indítják meg az olaszok az október 18-tól november 4-ig tartó harmadik és a november 10-től december 11-ig tartó negyedik Isonzó csatát. A még magukhoz nem tért oroszok október 20-án szintén támadást kezdenek. Ez eredményezi a két napos baranovicsi csatát. Majd a montenegróiak meg-