Dongó Gyárfás Géza: A zempléni nemes hadak 1809-ben (Sátoraljaújhely, 1909)
Az az új esztendőtáji üdvözlő beszéd, melyet Galántai Esterházy József gróf, Zemplén vármegyének akkori harcias szellemű főispánja, 16 tagú nagyküldöttség élén József nádorispán az ő fenségéhez intézett Nagykállóban, afféle „si vis pacem, para bellum“ szellemű beszéd volt. Békességről szólott, háborúságra célzott. Egyebek közt mondván: „. . . de cunctis, quae Optimo Regi et per eum Constitutioni „nostrae imminere possent, sane merito solliciti, non solum ad prae„paramenta pacis tempore suscipienda, sed et ad illa quoque, quae „proximo bello, ne imparati obruamur, suscipienda, uno sensu ani„matos nosmet esse senserimus“. . . hogy t. i. egy szívvel-lélekkel érezzük, hogy mindazokat igen is méltóan gondoskodjunk elhárítani, a mik a mi jóságos királyunknak és igy alkotmányunknak veszedelmére lehetnének, és nemcsak azt vállaljuk magunkra idejében, ami a békességnek előfeltétele, de gondoskodunk azokról is, amik szükségesek, hogy legközelebbi háború esetén készületlenségünk romlásunkat ne okozhassa. . . (Fragment. Prot. Pócz , 188. Szám : 212. Adam. Prothoc. 175. A vármegye levelestárában.) Ezt az üdvözlő beszédet pedig, melyből erősen kiérzik, hogy puskaporos páráktól volt terhelt már akkor a levegő, Zemplén vármegye főispánja március hó 15-ike táján intézhette az akkor hozzánk elég közel, t. i. a Szabolcs vármegyei Nagykálló ősmagyar városban időzött nádorispánhoz. Küldő vármegyéjének közérzéséből merítette mondanivalóit a zempléni küldöttség szónoka ; annak a vármegyének közérzéséből, mely Sátoralja-Újhelyben az 1809. évi március hó 13-án „legszámosabb gyűlését“ tartotta, és a mely közgyűlésről olvassuk:,,... az előlülő főispány érzékeny előadással ,,kijelentette mely nagy veszedelemben légyen ezen Nemes Magyar „Hazánk alkotmánya, buzdítván a Megye Rendéit, mely szerént „önön feltartásokra nézve e mostani környülállásokban a Haza „védelmére minden emberi mód szerént ki telhető segítséggel legyenek és járuljanak“. . . (ik. 87. 1. u. ott.) A vármegye főjegyzője (melyik — akkor kettő volt, Horváth Tamás és Soós László — a jegyzőkönyv nem mondja) a Rendek nevében válaszolván a főispáni beszédre „azoknak, mint őseik nyomdokait követőknek készségeket“ kimagyarázta. Szépen, lelkesen és hatásosan magyarázhatta. Úgynevezett „Schlagwort“-jai között ezeket találom : „generatio spiritus Nationalis“. . . (vitéz szellemű nemzeti nemzedék) „desiderium Nationis“. . . (a nemzet vágyódása) „paupertas, non culpa sua“ . . . (nem az önvétke, de szegénysége — t. i. korlátozhatja lelkesedését. . .) „cum zelo numerantes“ . . . (nem a szám, de a lelkesedés stb.) (Fragmenta Protocolli.) A főispán beszéde gyújtó, a főjegyző szónoklata lángra gyulasztó volt. „Többen a Megye Tagjai közt felállottának és egész hazafias buzgósággal szóljanak.“ (Jk. 88. 1.) Sőt Zemplén vármegye