Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 1. (Pest, 1836)
Előszó
ELŐSZÓ. Mielőtt az egész’ leírásához fognék, szükségesnek véltem a munka jobban való megérthetése, ’s megitélhetése tekintetéből, némi némi felvilágositásokat adni. Az országnak, valamint a’ vármegyéknek is nagysága a’nagy érdemű Lypszki szerént, a’ népesség p pedig általánosan az 1830-diki esztendőről van feltéve; ’s minthogy mind eddig a’ törvényhatóságok által készíttetni szokott népöszveirásokból a’ nemesség kihagyattatott, a népszáma meghatározásában fő vezér vonalúl vettem a’róm. kath. egyházi megyék’ schematismusait. Jól tudom ugyan, hogy némelyek ezeket hibásoknak tartják, különösen az idegen vallásbéli hívek kitételében; de az említett törvényhatóságok conscriptióit megvizsgálván kiki meggyőződhetik arról, hogy a’ schematismusok mind eddig még a’ legalkalmatosabb eszközök, a’ Magyarországi népességnek a’lehetőségig való ki tudására; ’s ezen meggyőződésből használtam én is ezeket, ’s csupán egynéhány helyeken, hol nagyobb hibák valának észrevehetők — igyekeztem e’ hiányt hiteles kútfők után kijavítani, vagy a’ hol ezt el nem érhettem, ott a’ törvényhatóságok által tett popularis conscriptiot hagytam meg. A’ mi Magyar országnak különböző ajkú népeit illeti, merészeltem ezeket számszerént is kitenni. Mérészségnek azért mondom, mert ámbár a’ tiszta helységeknél erre nézve kevés akadály fordil elő, de ellenben hátra vágynak a’ vegyes helységek , hol ha szinte a’különböző nyelvek közt való irányt igyekeztem a’ legnagyobb szorgalommal kifürkészni, mégis lehetetlen vélt elkerülnöm, hogy 1*