Karcsú Antal Arzén: Vácz város története 8. Az egyházmegyei intézetek, és a kolostorok (Vác, 1887)

III. Fejezet. Vácz városában létezett és maig is fönálló kolostorok - A) Kegyes-rendiek társháza (Domus Ordinis Scholarum Piarum)

gyelméből váczi püspök, a sz. r. birodalom herczege, a mi elődünk, mint váczi püspök rátok tett, hogy tudniillik az ifjúságot a kegyes­ségben, jó erkölcsökben, tudományokban, számtanban oktassátok, — súlyos lenne továbbra is nagyon esen püspöki Vácz városunk parochiájá­­nak vitele, melyet különben is nem örökre, hanem csak gondozólag (modo provisorio) és a fönt érintett időre bízott rátok (T. c.) a mi elődünk és más, előttünk ismeretes fontos okok is, minket arra indítottak, hogy a mondott parochiáról másképen (amint jogilag tehetjük) gondoskod­junk. Mink tehát ezeket mind kellőleg megfontolva, ezen sorok ere­jénél fogva, a nevezett parochia vitelétől ezentúlra titeket fölmentet­tekül és ugyanazon parocsiiát, mostantól kezdve (in antea vacante) megüresedettnek nyilvánítjuk ki, míg a legközelebb, amint az Isten engedi (amikép szándékozunk), annak részére más, alkalmatos papról fogunk gondoskodni. A többiben pedig a mi atyai áldásunkat rátok szeretetteljesen adjuk. Kelt Váczon, 1719. nov. 21. Gr. Althani M. Frigyes m. k.“ — (Ld. a püspöki irattárban). Megszabadulván hát a kegyes-rendiek a plébániai terhek vitelé­től, már ezentúl egészen hivatásuknak élhettek. Ezen előbb említett főpásztor nem sokára az anyaszentegyház bíboros atyáinak testüle­tébe jön felvéve és 1720-ban mint a sz.­széknél császári orátor telj­hatalommal Rómába küldve ; előbb azonban, mint ezen útra kelt volna, főzdő Berkes András, váczi és hatvani prépost és ő főmgnak általános helynöke, a kegyes-rendiek iránti jó hajlamánál fogva, a főzdő kápta­lan előleges beleegyezésével, írott okmányt készített, melyet ő funga aláírása és pecsétje is megerősített, s annak erejénél fogva azon há­zát, melyben a kegyes-rendiek laknak, a hozzácsatlakozó két kerttel, minden kötelezettség nélkül, csak az abbani szabad lakást tartván fon magának élete végéig, nekik oda adományozta. — Ezen okmány kedves honi nyelvünkön igy hangzik : „Vácz püspöki városban, a Középső, Derék és Magyar-utczák közötti teleknek gr. Althánn M. bibornok és váczi püspök adomány-levele, a sz. széki jegyző jelenlétében, a kegyes-iskolák idő atyái részére, hogy azon székházat és idő folytán társadát meg iskolákat építsenek, a tdő káptalan beleegyezésével. „Mi Mihály stb. Adjuk emlékezetül, jelentvén mindazoknak, a kiket illet. Hogy minekutána a mi elődünk, most a sz. római biro­dalom főigú herczege, gr. Kollonitz Zsigmond bécsi püspök, akkor még váczi, az Isten anyja szegény kegyes iskolái sz. szerzetének atyáit ezen püspöki városba bevezette volna, tapasztalván azt, hogy ugyan­azok részére még semmi alkalmas hely sincsen kijelölve és kihasítva, melyen székházat és idő folytán társadát meg iskolákat épitnének ; ennélfogva, hogy az Isten dicsősége annál inkább növekedjék és az ifjúságot az áhítatban, erkölcsökben és tudományban képezhessék, a Középső, Derék és Magyar­ utczák közt létező szeglethelyet, a főzdő Berkes András helyi és hatvani sz. Mihályról nevezett prépost és a lelkiek­ben általános helynökünk házai mellett és fölött helyezettet és a

Next