Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre 1. Az Esztergami egyház-tartomány (Pest, 1870)

ELŐSZÓ. E munka ezérja Magyarország középkori ka­­tholikus egyházi és részben polgári viszonyait, híven, minden elfogultság nélkül, a legjobb kútfők nyomán egybeállítva, előtüntetni; annak közzétételére a jelen, sokféle szenvedély, és pártküzdelem izgatta korszakban vállalkoztam, midőn az embernek vele­született , az alkotmányos kormányrendszer által még inkább kifejlesztett, szabadságvágya kevésbbé, mint valaha, látszik, a tudomány folytonos haladása mellett, az eddigi vallásos nézetek egynémelyikével megelégedni. De váljon korszerű, s jutalmazó-e jelenleg, vagy nem e vállalkozásom? Kevesbbé vettem tekintetbe, mint azon általánosan elismert igazságot, hogy min­den új adalék hazánk történelméhez, már magában véve is, annál hasznosabb s kívánatosabb, mennél inkább gyarapodnak általa a tudományos ismeretek, összehasonlítható a múlt a jelennel, s a századok óta lefolyt események helyes megítélése elősegíthető. A munka szerkesztéséhez megkivántató történeti adatoknak már 1861-ben megkezdett összegyűjtése után 1868-ban közzétettem „Budapest­ és környékének helyrajzi története“ czímű munkámat, mely hazánk fő­városa középkori, főleg ugyan egyházi, mindazáltal

Next