Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre 1. Az Esztergami egyház-tartomány (Pest, 1870)
IX. Fejezet. Váczi püspökmegye
698 VÁCZI PÜSPÖKMEGYE, 2. §· ASZÓD a Szent-Keresztről nevezett prémontrei prépostság. A Pesttől kelet felé 4 órányira egy lejtős halom oldalán Galya patak mellett fekvő Aszód mezővárosban hajdan Osztmach, később Aszú, most Aszód néven ismeretes Szent-Keresztről czimzett prépostság létezett. Azonban ki, és mikor alapította e prépostságot ? nem nyomozható ki; de annyi bizonyos, hogy, Lauresius tanúsága szerint, a thúróczi prépostság fiókja volt, és Zsigmond király által a Pockuk családnak adományoztatott. (Rel. Not. Hung. Nov. III. 150. 1.) Időjártával e mezőváros birtokába a báró Podmaniczky család jutott, alkalmasint szintén a prépostsághoz tartozott Rákospatak mellett levő Keresztúr, és az aszódi halmokon túl egy mérföldnyire fekvő Versag helységekkel, melyek most is a Podmaniczky család birtokai, és a Kandó családot uralta Domony faluval együtt. (U. o.) Mikor, s mily viszontagság következtében vesztette el a prémontrei rend e prépostságot? nem tudhatni, sőt az sem bizonyos, váljon a Czinár Mór által (Fuxhoffer Monasteriologiája [I. 42. I.) idézett 1542-diki országgyűlés 44-dik törvényczikke, melyben Podmaniczky János, és Ráfael ha vissza nem térnek a törvényes királyt illető hűségre, s engedelmességre, és az általuk erőszakosan elfoglalt egyházi- és világi birtokokat mind vissza nem adják törvényes birtokosaiknak, a számüzöttek közé soroltatnak, Aszód birtokára is vonatkozik-e , s míg Bél azt állítja, hogy Aszódot a Podmaniczkyak előtt az Osztroluczkyak bírták, a kincstári levéltári okmányokból az derül ki, hogy Aszód hajdan a Garayak birtoka volt, e család magvaszakadtával pedig I. Lipót király Aszódot, mint pusztát 1633-ban neczpáli Justh Juditnak, néhai Osztroluczky János özvegyének, adományozta ugyan, mindkét nemű örökösei számára, a királyi haszonvételekkel együtt; de ezen helytelen adományozás miatt 1717-ben Olasz Pál prépost port