Dudás Gyula: A bácskai és bánsági szerbek szereplésének története 1526-1711 (Zombor, 1896)
A bácskai és bánsági szerbek szereplésének története 1526—1711. Polyglott állam lakói, milyen Magyarország, a legnagyobb egyértelmű és egyértelműség mellett sem tekinthetők egységes nemzetnek. Nem legalább a történetsró előtt. El kell tudnia választani ennek az ország határain belül élő nemzetiségeket az uralkodó nemzetiségtől; ki kell mutatnia a történet menetén a testvér népek szereplését és részvételét az országos küzdelmekben ; szóval azok speciális történetével is kell foglalkoznia mint oly részszel, mely nélkül a nemzet egyetemes története hiányos maradna. Hazánk történetében a többi közt szintén szerepel egy nemzetiség, mely mint a magyar nemzet kiegészítő része, régi lakója e földnek és régi részese a nemzet által végbevitt cselekvényeknek. Szereplése teljesen egybeolvad az egész nemzettömeg szereplésével, s éppen ezért az ő és a többi magyar földi politikailag együvé tartozó, testvér népek története nemzeti történetünk kiegészítő részét képezi. E nemzetiség a szerb, melynek két százados életét kívánjuk vázolni, hogy kimutathassuk, mily téren és mennyiben hatott közre e nemzetiség azon óriási mozgalomban, mely a XVI-ik és XVII-ik század folyamán hazánkban lezajlott; mily téren és mennyiben érvényesítette befolyását, szóval tettei emlékét mennyi hely illeti a hazai történet könyvében. Szerbia közelsége és a korai egymásra utalás, mely a magyar és a szerb nép történeti fejlődéséből önként következett, igen korán hozta magával azt, hogy egyes szerb családok magyar földre költöztek. II. Béla király szerb nejével már sok