Győrffy Lajos: Az esztergomi bazilika története és leirása (Esztergom, 1886)

Régi székesegyházak a várban

Sz. Istvánnak, a keresztény vallás terjesz­tése körül kifejtett apostoli tevékenysége szék­városából indulván ki, a felállított püspökségek fejévé az esztergomi érseket tette, ugyanitt pompás főszékesegyházat építtetett a fellegvár­ban, amely királyi lakásul szolgált. Az új fő­templom a hold. Szűz, és a 997-ik év­ben a pogány poroszok közt vértanúi halált szenvedett sz. Adalbert emlékére lett föl­szentelve. Sz. István utódai már részben Budán, Székesfehérvárott, Visegrádon és Esztergom­ban székeltek, kik közül Géza és Salamon ellenkirályok az esztergomi szigeten kötöttek békét 1071-ben, a Párkányban 1173-ban fia­talon elhunyt III. István pedig itt temettetett el. III. Béla a vár területét megnagyobbittat­­ván, azt uj bástyatornyokkal erősittette meg, míg Imre király 1198-ban a várat az érsek­ségnek adományozá. A sz. István által alapított főszékesegy­ház a XII. század vége felé leégett; az el­hamvadt főtemplomot Jób érsek építtette fel újra 1200 körül, amely alkalommal az lénye­gesen nagyobbítva is jön. A keresztes hadaknak hazánkon történt keresztülvonulása alkalmával több külföldi fe­jedelmi vendég fordult meg Esztergom várá­ban , így 1147-ben VII. Lajos franczia király.

Next