Hornyik János: Pusztaszer, a honalapitó magyar nemzet története (Kecskemét, 1865)
III. Pusztaszer a mint van
patak fölött, mely kőmederben folyik alá Attila király városába (Ó-Budán); holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Fejér-nek (Fejéregyháznak) neveznek, boldog szűz Mária tiszteletére.“ ') Erre vonatkozólag írja az ősz Podhradczky: „Közeledik e haza elfoglalásának ezeredik éve; első teendője volna nemzetünknek a Fehér-Egyház alapjainak kerestetése, a mellette volt monostor alapjain könnyen föltalálhatók, ha ki nem ásattak; azokra egy új Fehér-Egyházat kellene rakatni Boldog Asszony tiszteletére, hogy Árpád sírjának emlékezete tartson örökké, „„mert Árpád bizonyára fénye, éltetője és üdve a magyar névnek, szóval: ő az, ki Isten után nemzetünknek új életet adott““ — mond a magyar lelkű Bartal György. 2) Buda várában pedig a díszpiaczon, a hol a csatornakút áll, ezt más helyre lehet áttenni, dicső Árpádnak sárga rézből öntött s keletre néző gyalog vagy lovag képét illenék egy négyszegű szobron fölállítani, mellye vasán nemzetsége czímerével a nyugvó Arszlánnal, mint az II. Endre király csmeretes pecsétein látható. Jobb kezében a nemzet zászlóját tartva, azon Turul, mikép ez a bécsi képes Krónikában festve szemléltetik. Kinyújtott bal karjával pedig Ó-Buda felé sírjára, a fölépítendő Fehér Egyházra mutatva. A szobor eleje képzelte a Pragmatica Sanctio tételt, ime fölirással: „A hová szerencséd vezetend, oda megyünk veled.“ Jobb oldalon tüntessék elő nagy ‘) .Szabó Károly ford. LII. fej. 77. lap. II. kiad. Pest, 1860. ‘ „est enim Arpadus omnino lux, vita, salus nominis hungarici, verbois, qui volente Deo, novum genti nostro fatum dedit.“