Tarnóczy Gusztáv: A nyitrai választás (Budapest, 1895)

A nyitrai választás. Mint nyitramegyei bizottsági tag, a képviselőválasztás elnökévé választatván meg, a választás foganatosítása és ke­resztülvitele közben, még inkább pedig annak megtörténte után, a néppárt bevallott és titkos vezért­árfiai által a közelmúlt he­tekben úgy a parlamentben, mint a napisajtóban oly páratlan politikai botrány s személyem ellen oly mérvű támadás és haj­sza indíttatott meg, hogy a magam részéről úgy megtáma­dott jogérzetem, mint becsületem védelmében szintén mindent meg kellett tennem. Az ügy körülbelül összes részleteivel együtt ma már be­fejezve fekszik a napi sajtóban megjelent közleményekben és nyilatkozatokban a nagy­közönség ítélőszéke előtt. De a hírlap­irodalom természeténél fogva, a naponként megjelent közle­mények szétszórtsága lehetetlenné teszi az ügy áttekintését és kellő megértését ; másrészt azon körülmény, hogy egyes la­pok nyilatkozataimat nem tették közzé, s mindenki minden lapot nem olvashatván, az ügyről csak egyoldalúlag lehet in­formálva : szükségét érzem annak, hogy mindenki, a­ki bármi okból érdeklődik az ügy iránt, annak fázisairól és tényállá­sáról magának hiteles képet alkothasson. Ez a jelen füzet c­élja. A tervszerű rendszerességgel terjesztett vádakkal szemben, melyek szerint mint választási elnök visszaéléseket és törvény­telenségeket követtem el, magam kértem önmagam ellen a hivata­los vizsgálatot, még mielőtt az ügy a parlamentben tárgyal­tatott volna. Nehogy úgy tűnjék fel a dolog, mintha e röpira­­tommal magára e vizsgálatra akarnék erkölcsi befolyást gyako­rolni, a jelen alkalommal ezen vádakkal szemben sem fogok a jogszerű orvoslatok formájában védekezni. Az is csalatkozni fog, aki azt hiszi, hogy sérteni vagy épen támadni fogok. Nem, ez ellenkezik természetemmel. Akik engemet magánbecsületemben megsértettek, azokon én elég­tételt vettem magamnak, a lovagiasság legszigorúbb követel- 1.

Next