Zoltai Lajos: Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200-1400 közt (Debrecen, 1856)
4 Zoltai Lajos: Debreczen urai 1200—1400 közt. A trencsénvármegyei sokszor megénekelt bolondóczi (beczkói) várat uralta Biharmegyében Léta. V. István 1260 körül eladományozta a királyi tárnoki népnek. Ezektől pedig később a Guthkeled nb. Kozma szerezte meg. A bihari vár birtokai közül valók: Bajon (Boian), mely nevet 1215. két falu viselte. A bajoni várjobbágyok a mondott időben a nádasok, mocsarak, szigetek használatára és halászati jogra nézve bajoskodtak rábai szomszédaikkal. (148/291. sz. e.) Hassay (1299-ben Wasyan), Salán (később Arki-csalán). Várassukló (Székudvar) nevű földek, a Körös mellékén, amelyeket II. András 1234-ben az Aba ab. Demeter főétekfogó mesternek adományozott. A hevesi várispánságéi voltak : Halászi, Bátor, Fogacs, Hevesújvár, valamint: Fegyvernek, As, Schmula és Ecseg nevű falvak Kemej vármegyében. Fegyvernek és Ecseg ma is meglévő puszták. Ás és Schmula teljesen eltűntek. A szabolcsi várispánsághoz tartoztak a ma is meglévő: Dob, Gáva, Halász, Nagyfalu, Tímár és Vencsellő. Továbbá az elpusztult: Harang. Nyíregyházától keletre és az ismeretlen fekvésű: Ekecs, valahol a Tisza mellett. Timár-t, Nagyfalu-t Gává-t és Halász-t IV. Béla adományozta el 1245. István országbírónak. Harangot, mely a tatárjárás után lakatlan volt, — a Guthkeled nb. Cosmás kapta 1265. István ifjabb királytól. A szintén lakatlan Ekeuch nevű várföld birtokába 1284. IV. Lászó parancsára Mihály Comes fiát Pétert iktatta be a váradi káptalan. A szathmári várispánság bírta Ragáldot az Ér mellett, de 1265-ben ez is a Guthkeled nb. Kozmáé lett. A szolnoki várispánság birtoka közül megnevezik a fennmaradt oklevelek : Chen, Ulmecz és Adony nevű földeket. A két első (külső) Szolnok vármegyében feküdt. Helyök ismeretlen. Chen-nek a neve ugyan hasonlít a Zám szomszédságában lévő Csecs (Chech)hez s e hasonlóság felismerésére már csak az a körülmény is vezet, hogy Chen-t Ulmecz-czel együtt IV. László király 1275-ben a Káta nb. Ábrahám comesnek, Ponyit fiának adományozta, mint a magtalanul meghalt Gyele szolnoki várjobbágy és Gábor hadnagy üres és néptelen birtokát. A Csécscsel szomszédos Zám pedig a Káta nemzetségé volt. Csenbirtokba való beiktatást a váradi káptalan végezte. A várispánság kebeléből jóval elébb kiszakadt Adon, ahol tiz ekényi földet IV. Béla 1238-ban több más birtokkal együtt a János vitézeknek adományozott. Pesti Frigyes (Várispánságok története ez. munkájában), bár az eredeti oklevél Odon-t ir, ezt a pestmegyei Abony-nak állítja. Holott kétségtelenül Bihar vármegyében, az Érvize mellett fekvő Adony-ról lehet szó csakis. Ugyanis Ferrustán mester a keresztesek tartományi feje 1262-ben a biharmegyei Adony és szathmármegyei Vezend nevű pusztabirtokot adta el örök joggal Kereki Jánosnak a rajtuk levő 50 márka zálogsummáért, miután a tengerentúl hadakozó keresztesek azt visszafizetni nem tudták. Csak a fentebb elősorolt eseteket ismerjük, amelyek által a korona jószágok Debreczen vidékén lassanként nemesi birtokká alakultak át. A XIII. században a földbirtok ingadozása kit-