Zoltai Lajos: Debreczen és vidékének urai az Árpád-kor végén és az Anjou-korban 1200-1400 közt (Debrecen, 1856)

42 Zoltai Lajos: Debreczen urai 1200 1400 közt. delkezésemre, így nincsenek meg a tér­képen : Ágostontelke, Belcsucs, Bárá­nyos, Csegze, Csehi, Doboka, Gösföld, Erdőd, Iliász, Igey, Jobogi (Jobágy), Kelemenülcse, Karuly, Körösszeg (Sza­bolcs m.), Küved, Menthe, Mihállaka, Monyorós, Nemes, Pechlend, Sile vagy Syles, Szilas, Szentgyörgytelek, Szut, Scunyur (Szönyör), Tinódző, Udvarnok­­telek, Üllő, Zalonta, (Szabolcsm­.). Amen­y­­nyiben e falvak nagyobb részét az ok­levelek Szabolcs vármegyében fekvők­nek mondják, ha majd hivatottabb és szerencsésebb kutató ezek fekvését is megállapítja: nagyon valószínű, hogy az a szembeszökően üres terület is megtölthető lesz falvakkal, amely tér­képem szerint Nyíregyháza, Lök, Dada, Dob, Polgár és Nánás közt a XIII. XIV. században is kevésbé megültnek látszik. Azonban e térkép nemcsak pótlásra, de megvallom, egyben-másban kiigazításra is szorul. Annak sokszo­rosítása óta is részint helyismerőktől, részint, írott forrásokból megtudtam, hogy Apamolna (1323) Bakonszeg mel­lett feküdt. Csobaj a Takta közén 1246—1354 közt már meg volt, Prü­­gyön ugyanott 1267—1352 közt mo­nostor állott. Türke­ve mellett Náta nevű falu volt (1320). Thoskereki (1323) Bakonszeggel szomszédos. Továbbá: Barátpüspökit Bagamértől nem északra, hanem inkább Selindi felé, Kincse falut pedig Mihályfalvától délnyugotra, Sem­­jén felé kell helyezni. Végül Negyvenszil nem külön falu, hanem Jankafalvának régibb neve volt. Karuly pedig Nyír­bátortól délre feküdt. Források: Anjou-kori Okmánytár. — Balássy F.: Heves vármegye törté­nete. — Balássy F.: A zárni és ohati apát­ságok.— Borovszky S.: Bihar vármegye és Nagyvárad leírása. — Borovszky S.: Szabolcsvármegye leírása. — Bu­­nyitay Sz.: A váradi püspökség törté­nete. — Csánky D. : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak ko­rában. — Debreczeni kollégium kéz­­iratgyüjteménye. — Fejér: Codex diplomaticus regni Hungáriáé. — Gé­­resi K.: Gr. Károlyi-család oklevéltára. — Gyárfás: Jászkunok története. — Karácsonyi I.: Békés vármegye törté­nete. — Karácsonyi I.: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. — Komáromi A.: Dózsa nádor és a Debreczeni-család. Turul, IX. 1891. — Monumenta Vaticana Hungaria. Ra­tiones collectorum pontificiorum in Hung. 1281—1375. — Makai D.: A Pércsi-család. Turul, V. 1887. — Pesti Fr.: Elpusztult vármegyék. — Pesti Fr.: Várispánságok története. — Regestrum Varadinense. Karácsonyi­­és Borovszky­tól. — A váradi Reges­trum értelmezése Kandra Kabostól. — Szepesyekről. Turul, XI. 1893. — A Zichy-család okmánytára. — Wen­zel: Árpádkori uj okmánytár. — Wertner M. : A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. — Varga G. : Hajdú megye leírása.

Next