Fölker József: Mohács története (Mohács, 1900)
I. Korszak. Mohács keletkezésétől 1526-ig, vagyis a török uralom kezdetéig
1374-ből olvassuk, hogy a pécsi püspöknek jobbágyai Lancsuk, Nyárád és Mohácsról többen és Trcutul (Trötöl) János mesternek officiálisa Mohácsról, valamint Mohács püspöki jobbágyai stb. hatalmaskodást követtek el Tőtős fia László ellen, ennek Laymér, Maysa (Moiss) és Loncha nevű birtokain. 1380-ban Bálint pécsi püspök mohácsi officialisát (gazdatiszt) Chatót (Csató) tanúnak hívták, a ki Tőtős László ellen ennek laki birtokán (Főherczeglak) hatalmaskodik. Ugyanazon időben Csató János Mihály pécsi várnagygyal Tőtős Lászlónak Kerekegyház és Maysa nevű birtokán a határjeleket rombolják szét. 1389-ben a pécsi püspöknek mohácsi officialisát Györfi Soldus (Zsoldos) Pálnak hívják. Ez összeszedvén a püspöknek mohácsi, szabari, himesházi, károlyi és neovadi jobbágyait, hatalmaskodást követnek el Tőtős unokája, Lászlónak majsi birtokán, elvevén ennek egész termését.4 Csató János, a már fentebb említett püspöki officialis pedig ugyanezen időben Tőtős unokája, Lászlónak Lak nevű birtokán garázdálkodott, mely ügyben a vizsgálatot a püspök ellen még azon év folyamán teljesítik.6 Bár ezen folytonos hatalmaskodások folytán Mohács természetszerűleg anyagiakban gyarapodván, mind jobban és jobban emelkedett és fejlődött, mind a mellett mégsem igen boldogult a pécsi püspök különösen közvetetlen szomszédai, a nyulszigeti apáczák birtokával szemben és ezen hatalmas versenytársától tényleg csak a törökök utján szabadult meg s birtokukat csakis a törökök kiűzése után csatolta a magáéhoz. A nyulszigeti apáczák jogutódai, a pozsonyi apáczák a «Neo aquistica commissio» előtt törvényes utón keresték is a hajdani Csele nevű birtokukat és annak tartozékait; de miután Csele nevű község ezen időben már épen nem létezett, igy a bíróság az apáczák részére azt meg nem ítélhette. A magyarázata pedig körülbelül az, hogy a XVII. században Mohácsra letelepedett ráczság e hely nevét az ő nyelvi sajátosságával Cselinre ferdítette el. S mivel az beigazolást nyert, hogy Cselin puszta a XVIII. század elején tényleg már Mohács tartozékát képezte, ennek alapján a püspök a hajdani Cselét saját birtokai közé kebelezte be. 1 Zichy III. 579. — 2 Zichy IV. 151. — 3 Zichy IV. 152. — 4 Zichy IV. 381. — 5 Zichy IV. 383. — 6 Zichy IV. 404.