Kiss Kálmán: A Szatmári Református Egyházmegye története (Kecskemét, 1878)

II. Rész. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története

647 ref. anyaegyház volt, mert papja az unitárizmus legyőzése végett ez évben öszszehivott nagyváradi zsinaton részt vett. Ezután mit sem tudunk róla, mert az egyházmegyei jegy­zőkönyvekben csak egyes válóperes esetek vannak fel­jegyezve innen a XVIII. század elejéig, ezek is csak 1670 vagyis a Tamilian, protocollum keletkezése óta. Π. Az egyes lelkészek s hivataloskodásuk alatti események. 1) 1569. Szamosujlaki Bálint, je­len volt a fentebb említett váradi zsinaton. 2) Debreceni Dormány István, ki innen Madára ment, hol 1691-ben püspökké tétetett. 3) 1723—27. Matolcsi vagy Őri István, 1727-ben már e.­m. ülnök volt. Ugyanekkor Gyulaffy László fát ígér a papnak. 1726-ban meghagyja a vizi­­táció, hogy csak­­ egyházfiok legyen egyszerre s egyik évben egyik, másik évben másik földesúr emberei közűl válaszszák. 1727-ben megdicséri a vizitáció az egyház tagjait s egyházukat minden más felett kiemeli. 1728—31. nincs szó Nábrádról a vizitáció aktáiban. 4) 1730—40. Debreczeni István. Kedvelt pap s 1736 óta e.­m. ülnök. Egy halva született gyermek harangszó nélkül temettetvén el, az 1736-iki vizitáción felpanaszolják, mire nézve azon utasítást nyerik, hogy eféle esetekben tartsák meg ezután az eddigi szokást. 5) 1740—42. Szatmári Pál akadémikus pap. 6) 1742. Váraljai István, meghalt itt a pestisben. 7) 1743—45. Kémeri László, kinek hibául róvja fel a vizitáció, hogy saját hatalmából egy emberrel ekklát kö­­vettetett. 8) 1745—53. Vári János. 1746 óta e.­m. ülnök; ki a rektorra azért haragudott, mert estve későn járván haza, nem szokott a régi pápista­ szokás szerint takaródét harangozni. 1745-ben megfeddi a vizitáció a nábrádiakat a torony és a cinterem elhanyagolása miatt. Az 1749-iki vizitáción jelen vannak Nábrády Gábor földesúr és a Bethlen-család inspektora; ekkor megfeddették a nábrá­­diak, hogy nem a törvényes dijlevél szerint fizettek. 9) 1753—56. Adorján Mihály. 1757—58. nincsenek meg a vizitáció jegyzetei. 10) 1758—61. Baróti István. 1760-ban nem marasztotta az ekkla, mert zsoltárt nem magyaráz, pedig az szokásban sem volt; továbbá, hogy a régi szo­kás szerint miért nem hétszer osztja az úrvacsorát. Egyéb­iránt Gyulaffy Miklós vette reá a jobbágyit hogy ne ma­

Next