Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története 3. Egyházak (Nagyvárad, 1884)
Tizenegyedik könyv. A bihari főesperesi kerület
megyei Nagymihály, s a Turul és Karul nemzetség tagjai közt valaha közelebbi összefüggés létezett. A biharmegyei Nagymihály a XIV-ik század közepén túl részént csere, részént beházasodás stb. által nagyon megoszlik, s hol felváltva, hol együttesen bíznak benne Upori István váradi kanonok, majd erdélyi püspök öcscsei, ezek helyébe jön 1434-ben csere utján Álmosdi Ghyre Zsigmond Szent-Lőrincz haji prépostja; 1466-ban Várday István kalocsai érsek;2 majd a Madarászyak kihaltával jönnek a Macskásyak, s még későbben a Kis-Kállai Vitéz-ek.4 Ily előkelő s az egyházi téren is kitűnt birtokosok, mint kegyurak mellett Nagymihálynak egyháza kétségkívül nem tartozhatott az utolsók közé, s a reánk maradt történeti nyomok egyhangúlag tanúskodnak annak mind régisége, mind jelességéről. így Péter, nagymihályi lelkész szerepel már 1284-ben, midőn mint a váradi székeskáptalan hiteles bizonysága a szatmármegyei Reszege határait járja, melyet Mikó fiai Ivánka bánnak eladtak. Kétségkívül e bán emlékét őrzi Mihályfalva közelében a mai Bánháza puszta is, mely hajdan csakugyan Ivánka-Bánháza néven, mint község említtetik.13 Ugyanezen korban püspöki tizede kétszáz tiz kepe, tehát oly mennyiség, melyhez hasonlót az egyházmegye összes hitközségei közöl egy sem fizetett; lelkésze is, ki talán épen a fentebbi Péter lehetett, egy fertő szeretetadományt szolgáltatott be. A következő század elején már egyszerre két lelkészt találunk egyházában, nevezetesen Pált és Miklóst, kik 1332 — 1337-ben húsz garas pápai tizedet fizettek évenként, tehát épen annyit, mint Gyula városának akkori lelkésze. De középkori egyháza némi részeiben áll ma is, sőt egy-két darab belső szerelvényeiből is ránk maradt. A községben magas homokdomb emelkedik, szakasztott mása annak, melyről egy 1329. évi határjáró levél azt mondja, hogy a községen kívül éjszak felé «Fyureg» folyó mellett domborodik, és annak közönséges neve «Berch» (bérez)..7 E dombon áll az egyház keletelve, s egészen téglaépület. Hajója 1 Leleszi országos levéltár : Adtor. 1434. 33. 21Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 411. 22. — 1715. 16. 6. 17.— 830. 31. 6. 53. 62. 5 Fejér Gy . Codex dipl. V. 3. 263. 1. 6-7Budai orsz. levéltár kincst. oszt : N. R. 935. 13.