Knauz Nándor (szerk.): Lányi Károly magyar egyháztörténelme 1. 889-1526 (Esztergom, 1866)
Első korszak. A honalapítástól a mohácsi vészig - Első rész. A keresztény egyház egyénmüvelése Magyarföldön - I. fejezet. A magyarok keresztelkedése
nehéz kürt, Konrád halálának állítólagos oka, hihetőleg Lél korába tartozik; rajta a gryph vagy sárkány s több hitregés eseményekre utaló alak- és cselekvényrajzolat szemlélhető. Ősvallási divatok közé tartozott a zend magia, magyarul bilvölés, bájolás,varázsolás, kurumelyet hajdan a ma* gyarok táltosai, jóslói gyakoroltak vala, s melyre a keresztény korban az ősvalláshoz visszaszegödők, mint és fia Janus azonnal vetemültek *). Zsolt fejdelem korában a jóslat, varázsolás nagy kiterjedésben űzetett* 2) mi azonban keresztény népeknél is divatozott. Ezen a keresztény magyarok közt is folyvást űzött életmódot tartá szeme előtt szent Gettért, 1030— 1046 táján Csanádi püspök, midőn a korabeli dévaj lakmározásokat, hamis jóslatokat esküszegéseket a bálványosság maradékának bélyegezi3); Manichaeusnak a zend vallásból vett s így a magyar ősnézetekkel is rokon tanát, mely szerint Is *) „ Vatha de castro Belus, dedicavit se daemoniis radens caput suum et cincinnos dimittens sibi per tres partes, ritu paganorum: cuius filius nomine Janua, multum postmodum tempore patria sequendo congregavit ad se multos magos et pythonissas et aruspices, per quorum incantationes valde gratiosus erat apud dominos. De multis autem deabus suis una nomine Rasdi capta fuit--------“ „detestabili et execrabili admonitione illius Yathae omnes populi libaverunt se daemoniis et caeperunt comedere equinas pulpas —“ Thuróczi Cbron. 2. c. 29. — Szent Gellért életiratában áll: „equinas carnes.“ 2) Gerhard lorchi érsek VII. Leo pápától (936. táján) utasítást kért ,.de auguratoribus et incantatricibus et maleficis, variomodo mortificatis a populo, si aliqua poenitentia debet exigi“, mire Leo meg is ktildé válaszát Fejér Cod. dipl. I. 247. 1. 3) „Infandorum idolorum cultura omnis mali causa est, et initium et finis. Aut enim dum laetantur, insaniunt aut vaticinantur falsa aut vivunt injuste aüt perjurant cito---------. Dicant se non insanire, qui quotidie scurrarum debacchatiouibus insistunt Dicant non insanire vigilias plenas habere in nocte more ethnicorum prandia celebrantes et usque auroram mensas protendentes illecebrosissimas--------“ Deliberatio Gerardi supra Hymnum trium puerorum. Batthyányi. S. Gerardi scripta et Acta. Alb. Carol. 1790.152.1.