Koncz Ákos: Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren (Eger, 1892)
Arzt Artzt Mihály
április 8-án Leszényen, Hont vármegyében, Pesten és Pozsonyban végzett bölcseleti s jogi tanulmányai után 1812-ben, — mint már akkor nógrád megyei esküdt — az egri papnövendékek közé lépett és 1817 jun. 4-én pappá szenteltetett. Keséden, Jákóhalmán és Makláron káplánkodott; ez utóbbi helyről 1820-ban Mándokra, 1821-ben Erdőkövesdre, 1828-ban Szent-Istványra neveztetett ki plébánosnak. 1836-ban mislyei prépost, 1837-ben alesperes s végre 1861-ben székesegyházi kanonok lön. Az egri főtemplomnak 1869- ben egy óriási, művészeti kivitelű csillárt ajándékozott, melyet azonban néhány évvel ezelőtt, mivel roppant súlya a templom boltozatának ártott, a káptalan két részre osztatott és a kupola alatt két oldalon díszes márvány alapra helyeztetett. Egyébként Aszalay végrendeletében több kegyeletes alapítványt is tett, melyek jó szivét és fenkölt gondolkozását hirdetik. Meghalt 1869. junius hó 29-én Egerben. Megjelentek tőle: 1. Szent Istvánnak, Magyarország első királyának és apostolának tisztek-letére intézett beszéd, melyet a nemes magyar nemzet jeles ünneplése alkalmasságával Bécsben a t. papuenius atyák templomában 1824. esztendőben kisasszony havának 22-én tartott. Bécs 1824. 4-r. 2. Csendes érzékenységek Majthényi László nevenapjára. Kalocsa, 1867. Arzt Artzt Mihály. Mint az egynéhány rendelkezésemre álló adatból kitűnik, fentnevezett a múlt század végén Szatmár vármegyének Nagy- Majthény községében volt plébános, később miért, miért nem ? átment a nagyváradi egyházmegyébe, de élete végén ismét itt találjuk az egri egyházmegye kötelékében. Leginkább németül itt. Munkái: 1. Predigt von der Vechrung Mariens als zu Potsch in Szaboltser Komital durch die Wohlfahrten das freudenreiche Geburts fest der allerheilligsten Jungfrau Maria in der Marie-Potscher Kirche den 8. Herbstmonast 1800. fejerlich begangen wurde 8-r. 30 1. Kasehau Fr. Länderer. 2. Lobgesang der Verehrung, Liebe und Ilochsohätzung, welches alle Edeldenkende aus der Geschichte der Teutonen in der Szathmarer Gespanschaft dem . . . Hrn. Sathmarer Bischof, Freyherr Stephan von Fischer als ein Denkmal ihrer Ergebensheit am Tage seines jnbelvollen Einzüger nach t zattmar den (VI 1804 darb richten. K. 8-r. 7 1. Grosswurdein 1804. Gedr. b. Ant. Gottlieb. 3. Illustr. ac. Kev. D. L. B. St. Fischer, dum novae dioecesis Christianum ovile bonus pastor ingreditur anno 1804.