Vágner József: A nyitrai egyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai (Nyitra, 1886)
Bevezetés
erő teljesen megfelelt az akarat buzgalmának. Ezen erélyes főpap, eltávolítván a botrányok szikláit, újra felélesztette papságában az egyházi fegyelem és tudomány szeretetét, s ez időtől kezdve számos könyvben találunk feljegyzéseket, melyek kétségbevonhatlanul bizonyítják, hogy akkor mind a székesegyháznak, mind a káptalannak volt saját könyvtára. A következő században a nyitrai vár ismét Rhédey Ferencz, majd Bethlen Gábor s végre a törökök hadai által ostromoltatott és bevézetett. A káptalan ugyan ily viharok közeledtével kötelességéhez híven, sietett levéltárának biztos menhelyet szerezni, de a kettős könyvgyűjtemény elszállítására nem gondolhatott. A könyvek tehát a fosztogatás esélyeinek kitéve maradtak.12 A múlt század második tizedében gr. Erdődy László Ádám püspök, miután a Rákóczy-mozgalmak idejében sokat szenvedett székesegyházat és püspöki várpalotát fényesen helyreállítatta, a székesegyházi könyvtárról is gondoskodott, s annak elhelyezésére a templom előcsarnoka fölötti második emeleten két tágas és világos, csinos állványokkal ellátott termet nyittatott, melyekbe nem csak a székesegyházi könyvtárt, hanem saját nagybecsű gyűjteményét is szállitatta; meghagyván egyszersmind, hogy ezentúl az elhalálozandó kanonokok könyvei szintén e könyvtárba vitessenek. 3 1 A káptalan még a franczia báborik idejében is, 1805. évi november hó elején Trencsénmegye Domaniss nevü helységébe szállitatta levéltárát, honnan az csak 1806-ik évi január hóban hozatott vissza. (Protoc. Consist. Cap. Nitr. 1806. a kápt. levéltárban.) Hogy ilyen alkalmakkor sok könyv veszhetett el, erre tanunk az alább (152. I. 27. sz. a.) ismertetendő ősnyomtatvány, mely a czimlapján olvasható egykori feljegyzés szerint, először a Rhédey-féle, másodszor pedig a törökök általi megszállás idején lopatott el; de ritka szerencsével ugyanannyiszor visszaszereztetett. Különben a könyvszerzés ezen módját ügyesen gyakorolták e korban a „művelt“ külföldön is ; így Aminson Henrik, kinek könyvészeti munkájára többször hivatkozom, bevallja, hogy a sztrengneszi templom könyvtárának legnagyobb része a 30 éves háború idejében Németországban gyűjtött zsákmányból származik. 3 Gf. Erdödy L. püspök ezen rendeletét röviden említi Gusztinyi János püsp. (Visit. Canon. Cath. Eccl. et Cap. Nitr. 1764. pag. 42.) Fuchs X. Ferencz püspök visitatiojában pedig ezek olvashatók : „Habet (cathedr. Ec