Thim József: Szerbia története 2. (Nagybecskerek, 1892)
III. rész. A szerb birodalom bukása; török hódoltság. 1367-1804 - Első korszak - A Hrebelyánovicsok és Brankovicsok uralma
I.HARMADIK RÉSZ. A szerb birodalom bukása; török hódoltság. 1367—1804-ig. ELSŐ KORSZAK A Hrebelyánovicsok és Brankovicsok uralma. 1367 -1521-ig. Szerbia fénykorát Dusán czár alatt élte. A Nemányák sarjai fokozatosan építették fel birodalmukat. Dusán az utolsó követ illesztette be és Uros fiára hagyta mint befejezett művet; de alig hunyta be szemeit, akadtak főnemesek, helytartók, kik a fiatal uralkodó gyengéit kihasználva a bontáshoz fogtak. Sime rövid néhány évtized elegendő volt arra, hogy a nagyszerű alkotás roskatagon romba dőljön. A min századokon át kiváló fejedelmek munkálkodtak, légvárnak bizonyult. Az alkotott remekmű tehát nem volt maradandó. Keressük, kutassuk az okokat, melyek folytán a tragédia bekövetkezett. Dusán birodalmát egyes részekből tákolta össze, heterogén elemekből. Birodalmát bizánczi, albán, boszniai és bolgár részek képezték; lakói csak fele részben valának szerbek; kivülök görögök, albánok és bolgárok lakták, kik az előtt más intézményeknek hódoltak s a szerb uralmat idegennek tekintették. A birodalmat még Dusán tartományokra osztá, melyeknek élére helytartók állíttattak, kik Dusán életében rettegtek uralkodójuk hatalmas karjától, de a gyenge, közellátó Uros alatt önérdeküket helyezvén első helyre, a birodalom feldarabolását, idézték elő. Uros alatt még fenállott a szerb császárság, de inkább névleg, tényleg az egyes tartományok között oly laza volt a kapcsolat. Dr. Th im: A szerbek története.