Fényes Elek: Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leirása (Pest, 1857)
Első osztály. Az ausztriai birodalm alapereje - I. rész. Az ausztriai birodalom alapereje - I. szakasz - Föld
L RÉSZ. Az ausztriai birodalom alapereje. I. SZAKASZ. A FÖLD. 1. §. Fekvése. Az ausztriai birodalom fekszik az északi szélesség 42° 10' 5" és 51° 3' 27" s a keleti hosszúság (Ferrotól számítva) 26° 13' 52" és 44° 1' 25" közt, s így a középeurópai államokhoz számítható. Északi szélességét tekintve csaknem egészen megegyezik Francziaországgal * *). Területe összefüggő; alakja kerekded-hosszúkás, miután nyugatról keletnek 18° 21' nyúlik, s ez alakjában a központot körülbelül Pesten találhatjuk fel. 2. §. Határai: Északra szomszédos vele Sveicz, Bajorország, Szászország, Porosz-Szilézia, Orosz birodalom (Lengyelország és Volhínia); keletre Orosz birodalom (Lengyelország és Beszarábia), Moldva, Török-Horvátország, Albánia és Montenegro; délre Törökbirodalom (Oláhország, Szervia, Bosznia és Török-Horvátország), az adriai tenger, Egyházállam, Modena és Parma herczegségek; nyugatra Szardínia királyság, Sveicz, Liechtenstein herczegség, Boden tó és Bajorország. Határainak kerülete tesz összesen 885 osztrák, vagyis 905 geographiai mérföldet *). Legkedvezőbb természeti hatá *) Francziaország az északi szélesség 42°—51° közt fekszik. **) E mennyiségből Törökország fele esik 324, Oroszország felé 149, Bajorország felé 132, Poroszhon felé 89, Svercz felé 70, Szászország felé 56, Szardíniai Királyság felé 21, Parma felé 15, Modena felé 18, Egyházállam felé 13, Liechtenstein felé 3, Bodente felé 3, Montenegro felé 7 osztrák mérföld. Az adriai tengerpart kerülete 243 osztrák mérföld. *