Horváth Mihály: Magyarország történelme 5. (Pest, 1872)
Tartalom
VI Tartalom. Utóbb Érsekújvár is megadja magát Homonnaynak. Maga Bocskay Erdélyt egészen maga alá vetvén, fejedelemmé avattatik, s a tartomány kormányát Rákóczy Zsigmondra bízza. Az athnámét követei meghozván, Pest alá indúl, hol a nagyvezér reá várakozik. Itt ez átadja neki a fejedelemség jelvényeit s a szultántól küldött koronát, melyet azonban Bocskay csak a barátság, s nem a királyság jeléül fogad el. II. A korponai gyűlés, Bocskay békefeltételei s a kormány válaszai azokra, általában ki nem elégítők. A király kéz alatt akar egyezkedni a törökkel, de sikeretlenül, a magyarokat ez bizalmatlanokká teszi. Illésházy igyekszik a dolgot kiegyenlíteni, s Bocskay megegyeztéből Bécsbe megy. De a fejedelem külkezességről is gondoskodik: Kátai Lengyelországba, Bogáti a német birodalmi rendekhez megy követül, s a bécsi kormány cseleinek meghiúsítása végett a Portára is követség küldetik. A rendek viszonválasza a kormány válaszára. Illésházy alkudozása egy szerződést eredményez, melylyel Bécsben, Prágában igen, de Magyarországban nem lőnek megelégedve. Mátyás az ország kormányzójává neveztetik, de elegendő erőt, minden sürgetéses daczára sem nyerhet a gyanakodó Rudolftól , miért magát a többi főherczegek által a fejedelmi ház fejévé nevezteti. Bocskay s a magyarok Illésházy szerződését kassai gyűlésükben megvizsgálják, de azt el nem fogadhatván, számos tagokból álló követséget adnak Illésházy mellé, mely annak megváltoztatása iránt Bécsben újabban értekezzék, és hogy ezek sikeresebben járjanak el, némi hadi mozgalmakat is létetnek. Mátyás az alsó ausztriai rendeknél keres támogatást, s némi vitatkozás után végre elfogadja a két fél biztosai által készített okmányt, mely a „bécsi békekötés“ czíme alatt ismeretes. De Rudolf azt megerősíteni vonakodik, s végre is csak oly záradékokkal erősíti meg, melyek viszont a magyaroknak nem tetszenek. Mátyás e záradékok iránt felvilágosítást és biztosítást ad a magyaroknak. A békeügy teljes befejezése végett újabb bizottmány megy Bécsbe, mely aztán több nehézséget legyőz. A bécsi békekötést a cseh-osztrák örökös tartományok is biztosítják. A magyar béke ekként bevégeztetvén, a török biztosokkal is megkezdetik az alkudozás, melynek eredménye a zsitvatoroki békekötés lesz. Bocskay, ekkoron már súlyosan beteg, Kassára még egyszer összegyűjti párthíveit. Ezek miért nem fogadják el föltétlenül a bécsi béke okmányát? Bocskay végrendelete és halála. III. Erdélyben Homonnay Bálint, Rákóczy Zsigmond és Báthory Gábor versenyzenek a fejedelemségért; az elsőt a török, a másodikat Rudolf császár pártolja. Rudolf, spanyol tanácsok következtében, megbánja, hogy a zsitvatoroki békét megerősítette, s azt megrontani akarja; a kikötött 200 ezer tallér ajándékot nem küldi meg. E miatt nemcsak Mátyás főherczeg mindinkább meghasonlik vele, hanem a török is fenyegető hangon kezd szólni, a hajdúkat pedig lázadásra izgatja. Mátyás, e szorult állapotában, a magyar, osztrák és