Horváth Mihály: Magyarország történelme 6. (Pest, 1872)
Tartalom
XX Tartalom. Rákosra országgyűlést hirdet, melyet utóbb Széchenybe helyez át. Ő ugyan nem kételkedik József jó indulatában; de nem hiszi, hogy képes legyen megváltoztatni a bécsi rendszert, s azért a külkezességet s Erdély külön kormányát múlhatatlanul kívánja, s mivel nem hiszi, hogy Bécsben erre reáálljanak, nem is bízik az alku sikerében, többet várván a közönséges békétől. Evégett a franczia királynál sürgeti, hogy vele formaszerint szövetséget kössön s írásban biztosítsa őt arról, hogy a közbékébe Magyarországot is befoglaltatja. Míg a gyűlés ideje megérkezik, a Dunántúlra akar kirándulást tenni, de mivel paksi hídja elvontatott s Herbeville Leopoldvárat szándékozik megsegíteni, hadait ellene vezeti. Bercsényi és Eszterházy Antal hibái miatt terve, mely szerint Herbevillet a Vágnál cselbe szorította, nem sikerül; Podmericznál pedig, hol ismét útját állja, megveretik. Herbeville a Csallóközbe visszatérvén, Erdélybe készül, Rabutint megsegíteni, miért Rákóczy, hogy azt meggátolja, azt kívánja, hogy a békealkut mindjárt fegyverszünet előzze meg. II. A szécsényi gyűlés. A fejedelem eszélyes magatartása, Radvánszky személynökké választatása megsemmisíttetik. Bercsényi indítványára a rendek egymással szövetséget kötnek, Rákóczyt vezérlő fejedelemmé választják s avatják fel. A fejedelem mindenekelőtt a vallásügyet nagy eszélyességgel intézi el. A jezsuitákat illető végzés. Tököli halála. A fejedelem felhatalmaztatik a békealkura, mi végett biztosokat nevez; utóbb seregeit Erdélybe indítja, hová Herbevillet már útra keltnek értesülő. Bottyánnak Szegedig, azontúl Károlyinak kell vala útjában háborgatni a császári hadat, de annak nem sokat ártanak; a zsibói és karikai szorosnál készült sár,ezok sem czélszerűek. Maga Egregynél üt tábort. A győzelem reményében még a jezsuiták is osztoznak. De Herbeville, miután hadait Debreczenben megpihentette, a zsibói szorosnál mégis megugrasztá Rákóczy hadait s betört a tartományba, hol aztán Rabutin által is támogattatván, a felkelést elnyomja. III. A nagyszombati alkudozások a fegyverszünet fölött nem vezetnek eredményre, mert az udvar, Herbeville hadjárata miatt azt nem kívánja. Utóbb a békealku, bár fegyver alatt, mégis megkezdetik. Az előzmények az örökös királyság hatalma s az „arany bulla“ eltörlött ellentállási záradéka fölött hosszan folynak, míg végre az udvar megnyugtató nyilatkozatot ad azok felett. A fejedelem ezalatt Miskolczon nagy tanácsgyűlést tart, melyben a rézpénz körül kifejlett viszonyokat rendezi; egy cancelláriát állít s annak élére Sennyei Istvánt nevezi ki; és választ hat a jezsuitákat pártoló hat megye folyamodására. Bár a nagyszombati békealku sükere iránt kevés a reménye, azt mégis óhajtja, részint hogy annak folyama által a közbenjárókat a nemzeti ügy igazságáról meggyőzze, részint, hogy a franczia királyt a szövetség formaszerinti megkötésére bírja, melynek föltételeit közölteti is a párisi udvarral. A fegyverszünet ezután a császári biztosokkal megköttetvén, a béke feletti alku is megkezdetik. Az udvar ennek szeret azáltal is elősegíteni