Szalay László: Magyarország története 2. (Pest, 1862)
Tizenegyedik könyv. 1382-1437
364 TIZENEGYEDIK KÖNYV. Hervoját ökörnek gúnyolta, s ez most boszút állott, Csuport ökörbőrbe varratta és vízbe fúlasztatta. *) A törökberohanásának hírére Pippo Constanzból Magyarországba sietett s Jagyell Vladiszláv és testvére a litván fejdelem a zsinat felhívására követséget küldtek a törökhöz, mely a hadviselő felek között békét eszközöljön; de hogy az ozmán erő győzelmének, úgyszólván, semmi hasznát sem vette, hogy a Drávától ismét Bosniába vonult, annak oka egyébben rejlik. Hervoja Csuport nem sokáig élte túl, s a velenczeiek maguk is háborúba keveredtek a törökökkel, kiket tengeri csatában Gallipolinál megvertek. Így történt, hogy az ország mégis némi készületeket tehetett ellenállásra, s midőn Mohamed 1416. július 9-én megbékét kötött Velenczével, és nyomban két sereget indított Magyarország ellen, mindkettő visszaszorítatott. Az egyiket a stájer határszéleken Frangepán Miklós és az ausztriai herczegek megverték, a másikat Péteri Miklós Temesvár környékén két ízben meggyőzte, s vezérét Ikab beget párbajban paripájáról leszúrta, és népének szeme láttára megölte. * 2) A velenczeiek a háborúskodást nyomban a fegyverszünet lefolyása után, azalatt míg követeik Constanzban Zsigmonddal alkudoztak, megújították, és Seravallét, Pordenonét s Friaulnak több más helyett hatalmukba kerítették ; Travot is ostromolták, de süker nélkül. A király ekkor oly rendszabályhoz nyúlt, melyhez hasonló kísérletek az újabb időkben is történtek. Hogy Velenczének, Theodor. de Niem,vita Joannis XXIII. III. 9. T h u Γόο z i, IV. 16. Zsigmondnak 1427-ben Maróthi Ja'nos sza'ma'ra kelt a doma' n y I e v e 1 e. 2) Thuróczi, IV. 1. Bonfini, III. d. 3. I. J. Caesar, Staatsund Kirchengeschichte des Herzogthums Steyermark, Aschbachnál.