Gebhardi Lajos Albert - Hegyi Jósef - Kultsár István: Magyar Ország históriája 2. (Pest, 1803)
Magyarok eredete
4 Ufjabb Történetek. Mások szűk volta miatt a Görög, és Diák Krónikákhoz folyamodtak, midőn Attilára akadának , nemzetünket Hunnusok maradékinak kezdék állítani, hogy históriájokat Attila tselekedeteivel ékesíthessék. Ezen ítélet tsaknem a múlt századnak közepéig igaz hagyománynak tartatott, de elhagyattatok , minekutánna némellyek a Görögök régi írásaikat jobban kezdék visgálni, és azokból megtanulták, hogy bizonyos Ogurok, vagyis Ugrok Asiából Dácziába "jöttének, kiket bizonyos jeleikre nézve s méltán e mostani Magyarok valóságos Eleinek lehet tartani. Gagnes Úr ugyan még tovább is pártfogója maradtt a régi vélekedésnek, és munkájában, mellyet a Khinai tudósítások szerént írt a Hiongnusokról, a Magyar népet Hunnusoktól származóknak állító , utólságp. lapját. 1. István király, kinek levelei legremgiebbek a Magyaroknál, ritkán nevezi magát Regem Ungarie , hanem R. Hungarie. *) Hipidanus bizonyos Hungarusokat (Magyarokat) Agarenusoknak , avagy Szaraczenusoknak nevez. Más diák Annalisták, kik a Magyarokat elegendők éppen nem ismerték, egynek vélték lenni őket a Hunnusokkal, és Avaresekkel csaknem a tizedik század közepéig. A napkeletiek őket Törököknek nevezték , a Görögök pedig majd Törököknek, majd Hunnusoknak. Maga a nemzet, nem tudhatni, mi okból, a kijöttek egy nyolczad részének tulajdon nevéről, magát Magyarnak nevezi, vagyis a régi Magyar írásnak módja szerént Mogernek, és amint most már a többi európai nyelvek szállnak, Madscharnak.