Balogh János: Egervár története (Eger, 1881)
Előszó
Arra, hogy, kik, mikor és mi célból építették Egervárát? mindez ideig a legbuzgóbb utánjárás és kutatás útján sem sikerült bebizonyított történeti adatot lelhelnem. Vannak ugyan egyes régi kézirati töredékek, melyek szerint Egervára „Candanum“ név alatt a régi Jásizság és később a várkunok fővára volt; mások szerint Kr. sz. u. a III. században az idegen földről bejött „hittérítők“ központi gyűl, tartózkodási és kiindulási helye volt. Vannak kik a Rhodope-hegy mellett lakott Agriánusok által építettnek mondják ; ismét mások nevét onnan vélik származni, hogy hajdan, a mig a várat övező magaslatokon a szőlő még nem honosíttatott, az égerfa roppant nagy mennyiségben tenyészett, minélfogva a vár úgyszólván, teljesen körül volt véve, mintegy erdőben volt, s igy lett, égerfa-erdei, égererdei, és végre egri vár; olyanok is vannak, kik ugyancsak e nevet az Eger vizétől, mely azon dombnak vagy sziklának, melyen a vár áll, az oldalát mással származtatják. Mindezek azonban inkább fejtegetések, gyanitgatások, mint bebizonyított valóságok. Az ide vágó adathiánynak egyik okát abban is vélem feltalálni, hogy dicső honalkotó eleink között kevesen lehettek olyanok, kik hasonló dolgokkal foglalkoztak vagy törődtek volna, és ha szigorúan veszszük, úgy még akkor e várnak legalább reánk nézve történetileg alig is lehetett szerepe, következéskép múltja sem; de ha akadt volna is a ki megörökítse bárcsak akkori állapotát is, hol állott volna meg azóta amaz „ereklye“ ? lett légyen az kő- vagy cseréplap, avagy pergamen! Hová lett dicső Mátyásunk világhírű remek könyvtára, gyűjteménye ?! pedig mennyivel később keletkezett ez amannál! A múzeumok pedig hol voltak még akkor?! és ki tudja: részesültek volna-e azok gyűjteményei legalább a „ Corvinák “hal hasonló sorsban is ? !