Gerecze Péter (szerk.): Magyarország műemlékei 2. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1906)
Pótlások és javítások
Privigyei kegyesrendiek harangjai. Körmöczbányán öntött harangjai. 1766. Mária-hegyi templom tornyában egyik 1742-ből. Pleb. templom tornyában egyik 1111-ből. (?) Másik 1772-ből. Óraharang. 1755. Ifj. Adamik Gy. levele és leírása 1864 szept. 28. Rómerhagy. XLII. sz. cs. M. Biz. Privigyei templom szentségtartója. Fényképe említve Arch. Ért. 1878. 279. Ságh. Rakovszky István : A sághi prépostság emlékezete. M. Sion. 1863. 827. Sempte: Régi vármaradványai. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. II. 91. A vár fölvételei. Könyöki J. M. Biz. 1887. 4. 21. 28. 42. 53. 54. Rottenberg Frigyes síremléke. 1589. Egy ismeretlen magyar vitéz síremléke. Könyöki J. jel. és rajzai. M. Biz. 1887. 4. 21. 28. 42. 53. 54. Sipek. 548. h. Hont vm.-be tartozik. Szakolcza. Románkori temetkezési kápolna. Szaszinek F. jel. M. Biz. 1877. 52. 69. Roskadozó jezsuita templom a gymn. mellett. Storno F. rajzai. M. Biz. 1878. 89. 99. Sztehlo 0. jel. M. Biz. 1890.91. 111. 112., 1897. 10. 29. 42. 81. Szolga-Győr. Veszprém vm.-be tartozik. U. ott, 1014. h. Vág-Ujhely. Egy része tévedésből Trencsén vm.-ben 930. h. említve. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Abony. R. k. templom, többször átalakított barokk épület, körülfalazott magaslaton, a XVIII. század elején a régi erődített csúcsíves templom helyébe épült; a templom alatt régi sírbolt van, mely a dombot körülfogó fallal együtt állítólag régibb építkezésből való. Ev. ref. templom festett karzata. Dr. Éber L. : Az iparm. könyve. II. 494. A határban egy elpusztult község maradványai, alapfalai kerültek elő, melyet a nép Mikelaka névvel jelöl meg. Dr. Marton Lajos közlése. Budapest: Budapest műszaki útmutatója. Szerk. Edvi Illés Aladár. Kiadja a Magyar Mérnök és Épít. Egylet. Budapest. 1890. 81. 600. IX. rajzmellékl. 425. ábra. Dr. Havas Rezső : Szemelvények a Budapestre vonatkozó leírásokból. Földr. Közi. 1900. 105—73. Dr. Nagy Géza : Budapest az őskorban. Budapest régiségei. Szerk. dr. Kuzsinszky Bálint. VIII. 1904. 85 -157. 1. Belvárosi templom. Balogh Loránd—Almási : Eltoljuk-e vagy lebontsuk a belvárosi pleb. templomot? 81. 101. Budapest. 1902. Károly Gy. kny. Budavári Zsigmond-kápolnában, Sz.-István első magy. király dicsőséges jobbjának tartója, melyet a magyar püspöki kar készíttetett 1862-ben. Tervezte Aradi Lippert József. Képe: Reiffenstein és Rösch bécsi szines nyomásában. Rómer-hagy. Arch. Biz. Budavári főtemplom egykori üvegfestménytöredékei. Lyka K. : Az iparm. könyve. II. 281. Harmadik .Miksa főherczeg oltára a M. N. Múz.-ban. Dr. Éber L. : Arch. Ért. 1905. 193—211. Fénynyomatú képpel. Üvegfestmények a M. N. Múz.-ban. Lyka K. : Az iparm. könyve. II. 283. Képekkel. Üvegfestésű ablak kartonvázlata, magyar czímerrel Iparműv. Múz.-ban. Lyka K. : Az iparm. könyve. II 284. Képpel. A papnevelő-intézeti könyvtár szekrényei. Pálosfaragványok. Dr. Éber L. : Az iparm. könyve. II. 478. Képpel. Ó-Buda. Römer FL: A legújabb ó-budai ásatások. Arch. Ért. 1809. 41—4. 65—8. 91—4. Fejéregyháza (Alba Mária). Frankl Vilmos: Adalékok a Szűz-Máriáról nevezett Fehéregyház történetéhez. M. Sion. I. 913. Ugyanerről Knauz Nándor. M. Sion. I. k. 745. Előbbinek azt a tévedését, hogy Vérth Ó-Buda fölött állott, oda javítja, hogy az Fejérmegyében fekszik. Károly .1. : Fejér vm. t. V. 536. Csév-puszta. (Nyáregyháza mellett.) Wekerle Sándor birtokán puszta templom alapfalai. Dr. Márton Lajos közlése. Farmos. L. Tápió-Farmos. Gomba. A Várhegy nem római castrum, hanem erődített őskori telep. V. ö. Kubinyi Ferencz : Arch. Közi. I. 65. 1. U. ott. II. 110. és köv. 1. A Várhegy két nézetét, valamint a lakóüregek, tűzpadok (?) rajzai. Arch. Közl. Két atlasz. V. r. III—IX. tábláin. Dr. Marton L. közlése. Imsós. 623. hasábról a tolnamegyei Pakshoz tartozik. L. 896. h. Kecskemét. Fedeles kupa és úrasztali táj a kecskeméti ev. ref. templomban a XVII. sz.-ból. Mihalik .1.: Arch. Ért. 1905. 51—4. Képekkel. Mácsa. Rómer : A mácsai gimles, mint királyi vadásztanya. Vas. Ujs. 1809. 28. képpel. Nagy-Kőrös. Az ev. ref. templomon fenmaradt, a nyugati homlokzaton levő torony aljában egy csúcsíves ajtó béllete s a torony belsejének felső emeletein csúcsíves részletek, gyámkövek stb. A város határához tartozó tetétleni pusztán a nagy méretű Pengyom-halom, a melyet Arany János megénekelt. Dr. Marton Lajos közlése: Festett famenyezet. Éber L. : Az iparm. könyve. II. 493. Püspök-Szilágy: Régi templom fala, vagy mások szerint avargyűrű nyomai. (?) Bugár István jegyző közlése. Sziget-Tótfalu. L. Tahi-Tótfalu. Tahi-Tótfalu. Máskép Sziget-Tótfalu. Tahvárra és Váczra vonatkozó adatok. Tahy István : Tahy és ezekkel rokon családok. Kézirat gyanánt. Budapest, 1904.