Matunák Mihály: Véghles vára (Breznóbánya, 1904)
Véghles vára
a viglad, vygted ■, vyhlad annyi mint kilátás) mert a meredek hegy nyúlványról, melyen a vár áll, gyönyörű kilátás nyílik az alatta elterülő északi és keleti tájékra, vagy pedig annyit is jelenthet, mint hegy, domb, emet- Redene66 Rety. (Turócz megye felső részében vyg/fls-nak nevezik az emelkedettebb helyet, dombot. Véghlest tótul ma is Vygtas-nak nevezik . Véghles nevének magyar leszármaztatásai a vég-tes-, vég-vár-ból, mivel t. i. a török világban végvár, végles volt, vagy a vig-tes-, vigaas-ból, mivel Mátyás király sokat mulatott, vigadott benne s állítólag Véghlesen vette az örvendetes, víg jelentést, hogy természetes fia, Hollós János született stb., minden alapot nélkülöznek, mert, Véghlesnek már Mátyás király uralkodása s még inkább a török világ előtt réges-régen, megvolt a Vygtes neve. V. ö. Bél Mátyás: Notit. Hung. II. köt. 491. 1. Sasinek F. V.: Vyglessky lírád. Slovensky Letopis. I. köt. 285—291. 11. Az utóbbinak néhány érdemesebb adatát felhasználtuk, a téveseket egyszerűen elhagyták. Végliles vára először 1299-ben emlittetik Vygtes néven Marx Vigtes. 1299. Fejér Gy.: Codex Diplom. VII. 3. 11 ff.) s ekkori urai a keresztes lovagok (Cruciferi) voltak, mert erről nemcsak Pázmány Péter, esztergomi bíboros érsek tesz említést, ki történelmi adatait egy, már 1397-ben létezett kéziratból merítette. (Vigles : In Strigoniensi Dioecesi. Dicitur suisse Crueiferorum.) (Véghles , az esztergomi egyházmegyében. Állítólag a kereszteseké volt). Acta et decreta synodi dioecesanae