Matunák Mihály: Korpona várkapitányai (Korpona, 1901)
1. Palásthy Bertalan és László korponai várnagyok (1444) - 2. Kazai Gyulaffy György korponai várnagy (1446)
Albert özvegye, Erzsébet királyné a bányavidék és Kassa főkapitányává tette és Zólyom várával adományozta meg. Erzsébet fia, V. László király hűségén is megmaradt s elfoglalta Lőcsét Bártfát, Körmöcöt, Selmecet, Korponát, Eperjest és Késmárkot és csatározásaival megszakította a lengyel Ulászló ellenkirály összeköttetését Lengyelországgal. Emberei az egész felvidéken szerte apró varacsokat (bastita) építettek, melyek a felvidéket féken tartották, ellenséges támadásokkal szemben védelmül szolgáltak s honnan az üldözött parasztokra adót és sarcot vetettek ki, így jött létre az első korponai erődítvény is, a fellegvár, a jelenlegi róm kath. templom és plébánia körül. Ezen korszakban találkozunk három korponai várnagygyal. 1444-ben ugyanis a Pál, bozóki premontrei prépost által megindított per vizsgálati irataiban említtetik, hogy 1. Palásthy Bertalan és László korponai várnagyok (1444.) a bozóki monostor minden épületét megrongálták és birtokait elpusztítva, majorságait és földjeit szétdarabolták. Ugyancsak Pál prépost 1446-ban, az említett iratokban panaszolja, hogy 2. Kazai Gyulaffy György korponai várnagy (1446.) Szénavárat (Zenograd), Lászlódot (Leczko), mindkét Alsókot (Elsko), Bozók-Lehota (Újfalu Lehota) és Rákócot, a bozóki prépostság birtokait kifosztotta és más jelentékeny károkat is tett a prépostságnak.1) Giskrának nagy harcai voltak Hunyadi Jánossal is, ki 1450-ben békét kötött vele, mely szerint Kassa, Lőcse,Eperjes, Bártfa, Körmöc, Selmec, Zólyom (és talán Korpona is) birtokában hagyattak. 1453-ban az országgyűlésen elhatározták, hogy Giskrának a hatalmában levő városok és várak átengedéséért bizonyos kártérítést fizetnek. Griska ennek megtörténte után elhagyta az országot. 1455-ben Cilley Ulrik ugyan ismét behívta őt,, de Mátyás királynak csakhamar meghódolt. Utoljára 1467-ben említtetik. *) Ismeretlen szerzőjü »Tripartiti authoritas tripartita« c. mü után közli Nyizsnyánszky Menyhért korponai plébános, »Rerum Carponensium Periodus Prima« stb. c. müvében 64—65. II. A kéziratos mű Korpona sz. kir. város levéltárában őriztetik.