Gonda Béla: Az al-dunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása (Budapest, 1896)
I. fejezet. A magyarországi Al-Duna leírása
I. FEJEZET. A MAGYARORSZÁGI AL-DUNA LEÍRÁSA. A Dunafolyam mint Kelet és Nyugat összekötő kapcsa, már a legrégibb időkben jelentékeny szerepet játszott a népek érintkezésében. Donau-Eschingentől kezdve, hol forrása fakad, természeti szépségekben és történelmi emlékekben egyaránt gazdag partvidéket mosnak habjai, mígnem 2860 kilométernyi út végén a Fekete tengerbe önti kilencz ország vizével megdagadt hullámait. Változatos, hosszú útjában, áthaladva Badenen és Württembergen, a bajor Regensburgnál válik hajózhatóvá, majd Passaunál Ausztriába ér, melyet 351 km. hosszban átszelve, Dévénynél Magyarországba lép. Innen Zimonyig 745 km. hosszban tisztán magyar földön folyik, mig Zimonytól az Orsova alatti magyarromán határig 226 km. hosszban balra a magyar, jobbra a szerb partot mossák hullámai, mígnem további 957 kmnyi út megtétele után betorkollik a Fekete tengerbe A Dunának tehát épen a középső része az, mely Magyarországon folyik keresztül s a mely úgy természeti szépségeinél, mint történeti múltjánál fogva a legváltozatosabb képet tárja a szemlélő és kutató elé. A magyar Al-Duna zuhatagos szakaszának bejárata. László-vár romjai, Galambócz-vár romjai, Babakás-szikla.