Szterényi József: Az iparoktatás Magyarországon (Budapest, 1897)
Előszó
t még sokkal behatóbban kellene átkutatni, mint amennyire az nekem — időm korlátolt volta miatt — módomban volt. Az általam közölt adatok sok apró részletességre is vonatkoznak, melyek az első tekintetre fölöslegeseknek látszanak, de amelyeket nem lehetett mellőznöm azért, mert egyrészt jellemzik azt a kort, melyre vonatkoznak, másrészt megjelölik az utat, melyben tovább kutatni lehet. Amennyire tárgyam természete engedte, igyekeztem a történeti adatokat időrendbe foglalni, ami sok tekintetben előnyösebb és czélszerűbb, mintha egyes intézmények egész történetét adtam volna elkülönítve, mert áttekinthetőbb és egységesebb képet nyújt az egészről. A múlt történetéhez szolgáló adalékok képezik tehát munkám első részét. A jelen ismertetése a másodikat, amelyben igyekeztem hű képet adni a hazai iparoktatásnak minden egyes tagozatában. A munka harmadik részében az iparoktatás egyes szervei jelennek meg, az egyes iskolák a maguk fejlődésének rövid ismertetésével, úgy amint hazánk állami létének második évezredébe átlépnek, egyenként és összesen a második ezredév életerős nemzeti ipara fejlesztésének hathatós tényezői akarva lenni. A negyedik rész az ezredéves kiállítás emlékének van szánva, az iparoktatás bemutatása úgy, amint ott megjelent és a legszebb elismerést vívta ki magának. Végül az utolsó részt — függelékképen — mai iparoktatásunk azon részletei veszik igénybe, melyeknek ismerete nélkül iparoktatásunk iránya és szerve