Csetényi József: A vámszövetség és bankközösség problémája (Budapest,1908)
Előszó
jogcíme rá, hogy megszerezze, ha előbb meggazdagszik és megengedheti magának az önállóság terhes luxusát is. Ilyen fölfogással sohasem lehet belekapcsolni a vámszövetség és jegybank kérdését, mint az önállóság követelményeit, a nemzet önállóság törekvéseibe s szó sem lehet megterentésükről. E sorok írója vállalkozott először ennek a helytelen és rendkívül káros fölfogásnak megdöntésére a Budapesti Hírlapban 1900-ban megjelent tíz vezércikkben, amelyekben többek között megmutatta, hogy a nemzeti önállóságnak nélkülözhetetlen alkotó eleme a gazdasági önállóság, hogy a nemzeti önállóság a legnagyobb, a legdúsabb és semmiképpen sem pótolható forrása a gazdagságnak és kultúrának, tehát nincsen olyan gazdasági szempont, nincsen olyan gazdasági érv, amely az önállósággal szemben megállhatna. Azért helytelen az olyan beszéd is, hogy az önállóság bármely föltételéért, a magyar jegybank megteremtéséért a nemzetnek áldozatot, lehet hozni. Áldozatot hozhat a nemzeti önállóságért, egy töredék, egy osztály, amely a függési állapotból hasznot húz, kell is áldozatot hozni, de a nemzet most hozza a legsúlyosabb áldozatokat, amikor a közösségben önállóságától meg van fosztva. Ebből a cikksorozatból hetet majdnem változatlanul átvettünk s ez alkotja némi kiegészítéssel e munka első részét. A második részben először mutatjuk meg, hogy az önálló jegybank a gazdasági illetve nemzeti önállóság követelményei közül való. S ha tulajdonképpen most ennek van csak aktualitása, mégis a vámszövetség problémáját