Fenyvessy József: Az egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár ötven éves története 1846-1896 (Budapest, 1896)

II. Szervezet, igazgatás - a) a budai takarékpénztár

SZERVEZET, IGAZGATÁS 25 aggodalom, hogy az intézet hivatalnokai nemzetőrségi szol­gálatra fognak behivatni, s így az ügyvitel teljesen meg­akad. Folyamodik is a választmány a honvédelmi bizott­mányhoz és a budapesti nemzetőrségi parancsnoksághoz hivatalnokainak felmentéséért, de ezt a hadügyminiszter megtagadja. Az év utolsó hónapjaiban enyhül a feszültség, a betétek felmondása csökken, a pénztárban megszaporodik a pénz, úgy, hogy nemcsak l¥odiauer-nek és a választmány több tagjának adnak ki rövid felmondásra kisebb-nagyobb köl­csönöket, hanem az adósokkal is kíméletesebben bánnak, sőt a házban levő bolt bérét is, a bérlő kívánságára, leszál­lítják. A választmány azonban már ekkor nyugtalan a miatt, vájjon a magyar bankjegyek megszaporodásából nem lesz-e az intézetnek kára és azért utasítja a pénztárnokot, hogy «a különféle nemű­ pénz felváltásába ne bocsájtkozzék és naponkint a pénztárban levő pénzek mineműségét kimutató pénzjegyzéket terjeszszen be az igazgatóságnak». Majd a következő év január havában kimondja, hogy magyar bankjegyekben történő betételek ezentúl is elfogadandók, de úgy a betéti könyvecskékben, mint a pénztári könyvek­ben világosan kiteendő a pénznem minősége és pedig tel­jes részletességgel: mely betétek történtek 1 vagy 2 Más jegyekben, 5 frtnyi vagy 100 frtnyi összegekben; az ezüst húszasok pedig darabszám szerint jegyzendők fel. A választ­mány arról is gondoskodott, hogy e bankjegyek ne gyűl­jenek össze nagy mennyiségben a pénztárban és ő végre felhatalmazza a napi biztosokat zálogkölcsönök utalványo­zására, sőt hírlapokban is ajánlkozik kölcsönök adására. A helyzet javulása. Intézkedések a magyar bankjegyek tárgyában.

Next