Justh Zsigmond: Művész szerelem (Budapest, 1888)
MŰVÉSZ SZERELEM 33 csalóm! . . . Téged szeretlek! Te uralkodól felettem. A te szemeid igéznek meg, tőled félek, hozzád nézek fel, te emelsz fel magadhoz, a te szerelmed tesz jobbá, nemesebbé ... Te tanácsolhatsz nekem, te vigasztalhatsz . . . Vigasztalj szerelmeddel! Szeretsz ? Szeretsz ? S még mindig idegesen sírva oda borult Arzén vállára.