Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)
D
149 DEJKA—DEMETER DEMÖTÖR—DERÉK 150 DEJKA P 1. dajka. DÉKÁN: decanus; dechant NySz. 1418: Demetrio dicto Dekan (OL. D. 10738). 1426: Valentino Dekan (uo. 11750). 1453: EmericoDefem(LeleszBéres. VII.1Ü). 1469 : Barnabam Dekan (Veszpr. 5, Fadd). Martinus Dekan (OL. D. 32365). 1476 : Albertus Dekan (Körmend, Heim 576). Benedictum Dekan (Lelesz Acta 86/18). 1477: Benedictum Dekan (uo. 87/4). 1478: Michael Dekan (OL. D. 18145). 1484 : Andreas Dekan (Veszpr. 6, Garabonc). 1487: Georgius Dekan (SzékelyOki. V.29). 1. DÉL?: a) meridies; mittag; b) regio australis, meridies; süd NySz. (1. 2. jel.) 1449 : Paulus dictus Deel [a. m. dél ?J (Veszpr. 107, Egerszeg 8). dél-est, dellyest: a meridie ; nachmittag NySz. («déllest» a.). 1544: Attam delest e£ forintot (OL. Nád. 42). 2. DÉL, 1. dal. DÉLCEG·, déceg : 1) lasciviens, refractarius ; wiederspenstig, geil, unbändig NySz. 1377 : Petro Deicheg dicto (Lelesz Acta 10/13). 1389 : Petrus Deicheg (OL. D. 7467). 1445 : Thoma Deicheg (Veszpr. 11, Maros). 1483 : Stephano Deicheg (OL. D. 18847). 1500 : Johanne Delczeg (uo. 20956). 1522: Georgius Delczeg (KárolyiOkl. III.143). 1525: Matheo Delczeg (Lelesz Acta 131/21). || 2) armentum, equaria; heerde NySz. 1498: Andreas DeZczeythaneytho (Máz. Kállay). 1597: Mykor deczegeth haythnak myndenyktewl egy egy garast (0L. UC. 12/42). DELELŐ, 1. déllő. DELI CSIZMA . 1735 : Egy pár deli csizma felsarkallásával együtt, selyem zsinór nélkül . . . Egy pár deli karmazsin csizma felsarkallásával együtt [stb.] (Gazdtört Szemle III.343). |Vö. deli-saru.] DELI-SARU : calceus , halbstiefel NySz. 1532 : Deli sarw duo (OL. Nád. 48). 1544: Eg deli sarut (uo. 41). 1545 : Vöttem eg deli sarut (uo. 40). [Vö. deli-csizma.] 1. DÉLLŐ, 1. dűlő. 2. DÉLLŐ ? : tranquillus ad quietem locus ; ruheort NySz. («delelő» a.) 1436 . Ipsum vadum non hoc nomine Agyagos sed dellew [a. m. délid, delelő v. dűlő ?] appellassent (DL. D. 12907). DÉLLYEST, 1. dél-est. DÉLLŐ: [meridianus, australis, südlich]. 1597: Napnézett felőli, delseö rezrwll elkezdwen (OL. UC. 12/42). Az delseo térén, nap kelett felőli elkezdwen (uo.). Az s’eller Vezaban delseö réndén nap kelettrewl elkezdwen (uo.). Az eczetes ház felőtth valo delseo Bastiaban (uo. 101/3). Az delseo kw fal mellet valo heiazaton (uo.). [Vö. MTsz.] DÉME, 1. Demeter. DEMETER, Déme, Demeter: Demetrius PPB. 1211: In uilla Balanus que est in provincia Cenadiensi isti sunt serui Wodos Demus Demeh [olv. Deme, a. m. Demeter ?] Wiol Song (Pannh. Tih. 1/5). Hii sunt toubagiones Bota Deme Ceke Buhteh Behneh (uo.): Volomici de Mortus hii sunt Quesereu Thetemeh Monios Colondus Sumou Demeh Quisid (uo.). 1240 k. : In predio Temurd hec sunt nomina Jobagionum Petus Tybo Demutur Dog (Pannh. 61/8). 1299 : Deme, szn. (MonStrig. 11.474). 1337 : Dmeieryspanlaka, hn. (Anjou Okm. III.331). 1415 : Demeter fya istwan (Székely Okl. III.34). 1420 : Myhalfya isthwan-felde Egyedfya felde Deeter fya petherfelde (Könnend, Miseeil. Németújv. lad. 41, fasc. 187). 1509 : Alberto Demeternefys (Veszpr. 15, Vászoly). 1584: Barber Demether (OL. UC. 56/33). 1668 : Nagy Demeter Őrlő az varhoz (uo. 1/21). [Helyn. száml. : 1435: Possessiones Ewsy Zewdemeteri (Múz. Kállay).] [Vö. Déme CzF.] DÉMÖTÖR, 1. Demeter. DÉNES, Dienes, Dienes : Dyonisius Kr. 1228/1357 : Transit vitra ad dienus teleke (Hazai Okm. VI.21). 1515: Versus Dyeneswerme sunt quatuor iugera (Múz. Ibrányi). 1582: Az Bodo Dyenes leányát (SzékelyOki. V.134). ' ' DÉNG? 1. dong. DÉNGÉL, 1. döngöl. DERCE?: appluda, furfur; kleie, fussmehl NySz. («1. derce» a.) [?]; fribusculum; kleiner zank, trotz NySz. («2. derce» a.) [?]. 1434 : Jacobo dicto Derche (OL. D. 12645). 1451: Mathias Dercze (uo. 14443). 1454 : Thoma Dercze (uo. 14823). DERÉK, drék: 1 pars principalis, praecipua, media, haupttheil, das beste, mitte NySz.(2. jel.). 1329: Aque Derestherus vocate (OL. D. 2544, 1. Anjou Okm. H.413). 1377 : Ad fluuium Mura wlgo Derekmuia, nominatum (OL. D. 6437). 1635 : A mennyi munkát foglal magában a dereka, a cifrázást majd kétannyi munkával visszük véghez (Gazdtört Szemle VIII.479). 1719 : Minthogy az ó-barsi határban a Garam vízinek derekából a méltóságos lévai uraság a maga malmai számára ... a Perecz vizit minden esztendőben ki szokta venni [stb.] (uo. III.271). || 2) [alveus currus, capsus redae, Wagenkasten]. 1566 : Fwkar zeker derekak Fwkar zekerhez walo kerekek (OL. Nád. 49). 1597 : Regj hintő tengerestwl, rudastul kauastul Mas regj hintő rudastul derekastul oh barrel buritoth (OL. UC. 101/3). [Vö. NySz. «közmondások» a.] [Vö. fegyver-, korsó-, szekér-derék.] derék-alj,al: culcura. Unterbett NySz. 1400 : Unum puluviar magnum vlgariter derekai dictum (Hazai Okl. 330). 1438 : Puluviar magnum derekai vocatum (OL. D. 26603). 1458: Sex puluviaria magna videlicet derekai (Múz. Kállay). Puluviaria ad sex lectos derecal vocata octo fewal (uo.). 1516 : Egri derekai (OL. D. 26367, 1. Zolnai: Nyelvem 1. 206). 1530: Vnum derekai et duó fewal (OL. Kolozsm. 106). 1568 : Puluviaria magna wigo derekai duó (OL. UC. 75/32). derékalj-héj, -haj, -hió ? : [theca culcurae ; unterbettziehe]. 1516: Keeth derekai hyo, kamoka (OL. D. 26367,1. Zolnai: Nyelveml. 206). 1530 : Cooperimenta pulumnaria wigo derekai hay (OL. UC. 98/5). derék-kapu: [porta principalis, porta maxima, hauptthor]. 1588: Az derek kapw felet (OL. UC. 64/35). derék-rúd: 1493: Derekrudat laytrarwdath Zytha Nywthorwd (EPSz. föl. 84). ^ derék-szeg, -szög : [spannnagel]. 1513 : Duos clauos wlgo derekzeg (OL. D. 26151). 1517: dauem derekzegh marokwas et vas karika ac ad nouam portám sarkwas (uo. 26156). 1564: Claues ferrei magni vulgo derek zeogh (OL. UC. 59/9). 1637: Derek szegh tengelyben faro . penge( karika (uo. 14/43). derékszeg-fúró : [spannnagel-bohrer]. 1552 : Kerekzegh furo. Derekzegh furo. Vonyokes (OL. Nád. 49). derék-tartó : 1494 : Ladatharthowas. Hyndotharthowas. Kerezthwas derektarto (OL. D. 2607). Magyar oklevélszótár Szamota.indd 107 2013.01.14. 20:25:17