Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)
E
165 ECÖT—ÉGÉR EGÉRÁLLÚ-HAL—EGÉR-FOGÓ 166 1623 : Büdös, nyárlott, eczetes, nyúlós borokat ki ne vitessen (ErdGazdtSzemle 1897. évf. 18). eeetés-átalag : buticula acetaria, oxys ; ein essiglegel NySz. 1597 : Eczetes atalag égj hwxxel teniemi heian teli (OL. UC. 101/3). Eczetes atalag égi hwuelkes teniemi heian teli (uo.). 1683: Eczetes atalag kiben vagyon eczet de hijános (uo. 3/32). eeetes-bérbence: [vasculum aceti; essigfässchen], 1638 : Eczetes üres berbencze (OL. UC. 2/34). ecetes-ház: [camera ad acetum conservandum ; essighaus]. 1597: Az eczetes ház feőlőtth ualo delseo Bastiaban (OL. UC. 101/3). Az Eczetes hazban. Eczeth atalagostul 7 (uo.). 1634: Az Eczetes házban Egy füstös kemeneze (uo. 21/3). 1638 : Eczetes ház (uo. 2/34). ecetes-láb : 1638 : Két eczetes láb két eczet tartó (OL. UC. 2/34). ECÖT, 1. ecet. ECSELLETLEN: impexus; ungekämmet, ungestrehlt NySz. 1637: Eczelletlen hituan lenfeö (OL. UC. 14/43). ECSELLŐS ?: 1240 k.: Hec sunt nomina coquorum in eodem predio Pentuc Echelleus [olv. ecsellős?] Tynlov Pore (Pannh. 61/8). [Vö. ecsellő NySz. ; ecselö MTsz. ?] ECSET: setaceum, pecten, peniculus, pecten setaceus ; kratzbürste, kämm, bürste NySz. 1533 : Seta wlgo Echeth cum Manubrio argenteo (OL. Nád. 49). [Vő. nyíró-, ruhatisztító-, vas-ecset.] ECSETÉS?: [setaceum habens ; bürste habend]. 1480 : Gregorius Eczethes [a. m. ecsetes v. ecetes?] (OL. D. 18380). ÉDÉLŐ, 1. ödölő. EDÉNY, vö. keresztelő-edény. ÉDES, ídés?: a) dulcis, musteus ; süss; b) svavis, lepidus; lieblich NySz. (1. 2. jel.). 1290/1536 : Riuulum gdesuyz [a. m. édes?] (HazaiOkm. VI.355). 1388: Insula Edeszygeth [a. m. édes?] vocata (HazaiOkl. 318). 1422 : Valentino Edes (Múz. Kállay). 1423 : Terram Edeskwrthuelmezeye vocatam (Múz.). Duas terras arabiles in monte in superiori fine superioris diverticuli prefate terre Exfeskwrthuelmezeye adiacentes (uo.). 1485; Jacobo Édes (Lelesz Acta 95/2). 1552; Edes naranchot Sawnyw [igy?] naranchot (OL. Nád. 49). édes-káposzta: caules dulces Kr.; kohl BM. 1546 : Edes kapoztat (OL. Nád. 41). EGÉR, 1. éger. ÉGÉR, egér, égör, egör: alnus; erle NySz. 1193: Inde descendit ad quercum. De quercu ad cge.rag [a m. égör?] (OL D. 27). 1200 k.: Usque ad fluuium Egur [azonos a fanévvel ?] (Anon. 32). 1235—70; Magne arboris nomine Egur (HazaiOkm. VI.165). 1251: Due arbores Egur (OL. D. 352). 1255/1261; Ad arborem Egur (uo. 518). 1257 ; In arboribus Egur et Wenuz sunt mete (uo. 453). 1263: Uenit ad platanos quod uulgo dicitur Egur (Múz. Középk.okl. 51. sz., 1. HazaiOkm. VI.120). 1266: Quandam possessionem Egurzug uocatam (Veszpr. 107, Egerszeg 1). 1269 ; In fruticibus arboris Egur (OL. D. 676). 1293; Iungit quendam truncum qui Egurtha ke vocatur (Múz. Hanvay, 1. HazaiOkm. VH.233). Exit ad duas arbores Eger (Múz. Czech). Possessio Egerzegh (Veszpr. 107, Egerszeg 3). 1296?: Super quoddam flumen Kuken eyiwpothok nominatum (Múz. Péchy). 1309 : Ubi sunt due mete terree denouo erecte in quarum una est arbor Egur (Múz. Jankowich). 1314: In eadem Keseken Eger pothoka Prima meta incipitur in Keseken egerfey (OL. D. 1844). 1326/1372 : Ad arborem plantani wlgariter Egur dictam (uo. 5987). 1339: Cum aliis villis videlicet Lona Egerberg [a. m. éger, eger ?; max neve «Egerbegy» CzF.] Zenthkyral et Zarkad uocatis in Comitatu de Torda existentibus (Lelesz Acta 1/54). 1344: Penes arborem Eger (Múz.). 1363 : Separat a Raunapataka Egerzeg et Remete (Körmend, Heim 186). 1381/1413: In nemore Egerberek vocato (Múz. Kállay). 1414: Quibusdam Siluis Zaldobagh et Eger appellatis (Lelesz Acta 34/58). 1415: Ad quandam venam quam Andreas Zydalmthauafoka, dictus vero Sigismundus econtra Thwrzeg Eger vocari dixisset (Múz. Kállay). 1420 : Piscinarum Egeriho Keethpalocha Keethgykenyes Keetkerekthaua vocatarum (Lelesz Acta 40/86). Piscinarum Holtheyerthaua Keetkerekthaua vocatarum (uo.). 1427 : Cuiusdam parui nemoris Dorogegere nominati (Lelesz Met. Szatmár 6). 1430: Siluam dolabrosam aquosam Eger dictam (Múz. Kállay). 1435 : Arborem Eruli wlgo Eger dictam (OL. D. 12711). 1448 : Vnum in loco Egerzegh (Veszpr. 2, Ábrahám). 1505 : Possessionibus Werewfenfalwa Egerallya, Gyekenes (Körmend III/5, Zákány 35). 1519 : Fenilia Baktharlomegy Egerallya Baktharlo (Lelesz Prot. V.37a). éger-bokor: [dumus alneus; erlengebtisch]. 1343: Ad alium dumum transeundo qui wlgariter dicitur Egerbokur (Múz. Jankowich). éger-erdő': [silva alnea; erlenwald]. 1341: Quandam siluam Egurerdeu uocatam (OL. D. 3357). égér-fa : alnus ; erlenbaum NySz. (1. jel.). 1234 : Arbor que Hungarice dicitur egurfa (Wenzel VI.559). Arbor que Hungarice dicitur egurfa (uo. XI.273). 1243/1354 : Meta terrea in qua est ykxasegerfa (OL. D. 260). 1252: Tendit ad aliam arborem que uulgo Egurfa dicitur (uo. 33710). Inde declinat ad arbores signatas que uulgo Gertan fa et Egur fa nominantur (uo. 33710). 1268: Vbi sunt due mete vna in Salice alia in Egurfa (Múz. Burián). 1288/1343 : Arboribus Buricum que wlgo Nirfa et Egurfa vocantur (Múz., 1. HazaiOkm. VI.340). 1293 : Per fluuium Kuzeplionua vadit supra per binas arbores egerfa uocatas (Múz. Hanvay). 1294 : Unam Egurfa dictam (Veszpr. 107, Mochola 1). 1299: Sub una arbore Egurfa sunt due mete (Múz,). 1327 : Sub duabus arboribus Egurfa dictis (OL. D. 2457). 1329 : Iuxta duas arbores Egurfa uocatas (Múz. Kapy). 1332: Sub qua est alia arbor que wlgo Egurfa uocatur (Múz.). Ad arbores Egerfa vocatas (uo.). 1336: Vna meta terrea in qua est Ikmsegurfa (OL. D. 2982). 1337: Una arbor vulgo egwrfa vocata (SztárayOkl. 1.125). 1338/1395 : Iungit quandam arborem wlgo Egerfa vocatam (Múz. Jankowich). 1347 : Ad quandam arborem Egurfa uulgariter vocatam (OL. D. 3934). 1350/1355 : A quadam arbore byfurcata ornus wlgariter vero Egerfa vocata (uo. 30299). 1369 : Veniret ad arborem Egerfa (uo. 33857). 1454 : Deinde ad quandam arborem Egerfa vocatam (Körmend Unyom. 71). 1461: Quedanx artxor Egerfa (OL. D. 35077). ' EGÉRÁLLÚ-HAL, -álló- : [piscis genus ; eine art fisch]. 1544 : Piztrangot, semlinget, köuiet, koezot eger allo halat karazt herenget bodog azzon halat es stokfiset (OL. Nád. 40). · EGÉR FOGÓ: decipula, muscipula; mausfalle NySz. 1638: Egérfogó fabul czinalt vagion Nr. 1 (OL. UC. 2/34). Egy fa eger fogo (uo.). t1731: Az 11* Magyar oklevélszótár Szamota.indd 115 2013.01.14. 20:25:30