Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)

F

257 FONCSIKA—FORDÍT FORDÍTÁS—FORGATÓ­VAL 258 spennen, ungerfochen]. 1554: Másfél lat fonyatlan sarga sehnet (OL. Nád. 40.). FONCSIKA? : vestis lacera, fetzen, lumpen NySz. 1212: Vinitore nomine Foncheca [így ? a. m. fon­­csika ?] (Hazai Okm. VI.10). [VO. MTsz.] FONDOR?: calumniator, susurro, iniquus delator; Ohrenbläser NySz. 1222: Septem mansiones contulimus Bog scilicet Chopur Weche Bechen Berkus Zerechen et Fundar [a. m. fondor ?] (Veszpr. 12, Nagypécsöl). IVő. MTsz.?] ' FONDORLÓ: delator, susurro ; Ohrenbläser NySz. 1521: Ipse non fuisset interturbator sew vt wlgo prefertur fondorlo negociorum nostrorum (Múz.). FONNYADT ? : vietus, flaccidus, marcidus, stri­gosus, tabidus ; welk, verschrumpft, dürr NySz. 1483: Petro Fonyath [a. m. fonnyadt?] (Lelesz Acta 93/1). FONNYASZT: macero , welken machen NySz. 1464: Ladislao Fonnyartho (Lelesz Ad­a 75/9). FONÓ, fonyó : fila ducens, netrix; spinner, Spin­nerin NySz. (1. jel.) 1250/1324: Perueniet ad villam Funo populorum domine Regine (HazaiOkl. 17). 1254/1324 : Peruenit ad villam Funo populorum do­mine Regine (OL. D. 1589). 1278 : Quandam ter­ram olim tauarnicorum nostrorum Fonou vocatam (Múz. Horvát Istv., 1. Wenzel IV.95). [Vő. NyK. XXV. 156; Csánki: TörtFöldr. III.425.] [Vö. haj-fonó.] FONOTT, font: textus ; geflochten NySz. («font» a. 1.918). 1533: Bulle argentee fonoth quinque (Forrás ?). fonott-kalács : [torta, libum tortum ; geflochtener kuchen], 1518: Thortham fivnthkalachoth (OL. D. 37007). [Vö. MTsz.] 1. FONT, funt: 1) libra, pondo; pfund NySz. (1. jel.) 1434: Septem libris denariorum wiennensium fonth dictorum (Múz.). 1498 : Sex libras wlgo fonth (EPSz. fol. 85). 1516: Libra fonth (OL. D. 26176). 1518 : Piper vnum fonth (uo. 26189). 1519: Cum libris wlgo fwnth (uo. 37007). 1526: Libre sine fonth (Múz.). 1544: Vöttem temsot fei funtot (OL. Nád. 41). Ket funt puska port (uo.). 1548 : Fel funt zalonat uermeuel ualonak (uo. 40). Uöttem patika gertat eg fontot (uo.49). 1559 : Eg funt gapotot uettem (uo.). 1572: Ket funt parmasan saytot uettem (uo. 40). ispeknek es egersel [?] ualonak egh funt zalanat (uo.). Vermeuel ualonak es sóba föt tykfynak egh funt zalanat (uo.). 1597 : Fel funth mereo rez (OL. UC. 101/3). [Vö. 1501: Croceum duos funthones (OL. D. 34992).] || 2) bilanx; wage NySz. (2. jel.). 1638 : Egy fa merő serpeniö fontiaval (OL. UC. 2/34). Fabul czinalt merő serpeniu [Így] fontiaval No 1 (uo). [Vö. serpenyő-font.] 2. FONT, 1. fonott. FONTOS: libralis; pfündig NySz. (1. jel.). 1637: Száz fontos masalo mertek (OL. UC. 14/43). 1669 : Egy pár csizma alá való fontos talp 36 dénár (Gazd­­tört Szemle 1.90). FONYATLAN, 1. fonatlan. FONYÓ, 1. haj­fonó. FORDÉT, 1. fordít, fordító. FORDÍT, fordét: 1) verto, obverto; wenden, kehren NySz. (1. jel.). 1590 : Egh fel kéz verő. Fa fordetho horogh was [«kovácsmírhelyben» Szám. jegyz.J (CL. Nád. 49). || 2) applico, verwenden, anwenden NySz. (6. jel.). 1729 . Tisztátalanul hagyatván mérettetik föl Magyar Oklevél-Szótár, a szürfiböl a gabona és semmi ocsója sem hagyatván, minden ember csak a reá tekintéssel is tőle elidege­nedik, s megvetvén pénzre sem fordíttathatik (Gazd­­tört Szemle IX.118). [Vö. el­, megfordít.] FORDÍTÁS : inversio , das umkehren NySz. (1. jel.); [das wenden eines kleides]. 1635. Egy a dol­mány fordításától annak kartolásától s nyírásétól 20 d. Egy öreg mente fordításától, kartolásától s nyírá­sétól per 25 d. (Gazdtört Szemle VIII.482). FORDÍTÓ forditó: vertebra in sera januae­­quae pessulum attollit, reiber, riegelwender an der türe NySz. (2. jel.). 1594: Égi ayto kelendi fordí­tóstul (DL. UC. 106/3). 1638: Aitaia kucziaval es forditosaval (uo. 2/34). Aitaia ez reghi haznak regni festet Partazot Plehevel kulczia nélkül es forditoia nélkül (uo.). fordító­ vas: [cv ?]. 1566­: Keth fordeto was (OL. Nád. 49). 1638 : Felvonó kapuhoz való fordító vas (OL. UC. 2/34). FORDUL: 1) vertor, vertere se; sich drehen, sich wenden NySz. (1. jel.) 1526 : Nicolaus Fordiul [így? a. m. fordúl ? vö. «fordúlt»] (Pannh. 43/C). 1725: Anno 1725. die 3. mensis Maji nemes varas­nak megegyezett akaratjábul kezdettünk az Kozárvár felé való fordulóban az váras közönséges nyilainak investigálásához (Gazdtört Szemle III.185). || 2) vertor, mutor, fie; sich wenden, sich ändern NySz. (4. jel.). 1601: Ha üressége vagyon kegyelmednek, írjon Hai­­delbergában Szegedi Jánosnak, hogy én nekem tűr­hető állapotom fordult (MA. NLI. 125). 1602 : Jőj hozzánk újsággal, gazdagsággal, ha tetézik, fordul [vö. NySz. szólások], házastárssal is (uo. 130). [Vö. megfordúl.] FORDULÓ: das angewende, gewende BM. 1638. Két fordulóra való szántó f­öld (OL. UC. 2/34). [Vö. NySz. más jel.] FORDÚLT: versus, umgekehrt, umgewendet NySz. 1522. Stephanus Fordult (OL. D. 37328). [Vö. «fordúl» a. 1526.] fordúlt-bor: [vinum calore confusum , umgeschla­gener wein]. 1552: Ezek mynd fordwlt borok [Vö. meg­­fordúlt-bor NySz.] FORÉNT, 1. forint. FORGÁCS ? : assula, recisamentum; span, brett­lein NySz. 1368: Possessiones Zabadfalua Furgach­­falua [szn., a. m. forgács ?] Wyfalu appellatas (Múz.). 1377 : Andreas dictus Forgach (Lelesz Acta 10/13). FORGAT: a) tracto, pertracto; behandeln, hand­haben, betreiben; h) reputo; bedenken, sinnen NySz. (3. és 4. jel.). 1597 : Megértheti Kegyelmed az Tamás uram leveléből, mint forgattam legyen az Kegyelmed dolgát ez mostani utamban (MA. NLI. 102). [Vö. ki­forgat.] FORGATÁS: iteratio agri. zweiter ackerbau NySz. (2. jel.). 1677: A mely pénzt mostan felvet­tem, karózás és kötésre igen felmegyen. Hanem, ha jó alkalmatossága adatik kegy.-nek, forgatásra még pénzzel értessen (Gazdtört Szemle III.276). 1700 : Az kapásnak is az első kapáláskor [adassák] dénár 27, forgatáskor és harmadláskor penig dénár 30 (uo. 1.80, szőlömüvelési szabályzatban). Az kapásnak dénár 27 többet senki ne fizessen; harmadláskor vagy aratás tájban forgatáskor, mikor az ember igen megszűkül, aratni készülvén, 30 pénzzel (uo. 81). FORGATÓ-VAS : wendelsen BM. 1556 : Instru-17 Magyar oklevélszótár Szamota.indd 161 2013.01.14. 20:26:43

Next