Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)
O, Ó
715 OROSZI—ORR ORRATLAN—ORSZÁG 716 OROSZI: [ad Ruthenos pertinens , zu den russen gehörig]. 1261: Terras Karachunfolua Kereztur et vruzy vocatas (OL. D. 511). 1288/1290: Venit ad aquilonem versus vruzy (Múz. Jankowich). 1324: In possessione sua Vruzy vocata (OL. D. 2246: «Vámos- Oroszi Szatmár vm.-ben, ez az oklevél épen a vámadományról szól. Szám. jegyz.: 1. NyK. XXV. 157). 1359 : Dósa de Wruzy (Veszpr. 106, Dec. Epise. 14). OROSZLÁN : lep . löwe NySz. 1318 : Nicolaus Vruslan dictus (ZalaOkl. 1.146). 1332 : Paulus Oruzlan vocatus (OL. D. 2731,1. AnjouOkm. 11.605). 1369 : Johannem dictum Orozlan (Lelesz Ada 5/26). 1394 : Johannis filii Orozlan (Veszpr. 107, Füred 4). 1396 : Castrum nostrum Regale Orozlankw (OL. D. 8159). 1416: Mathiam Orozlan (uo. 10431). 1418: Paulo Orozlan (Múz. Kállay). 1430 k.: Lapidis Sandorkew secundum alios Orozlankew vocati (OL. D. 28813). 1442 : Michaele Orozlan (Múz. Kállay). 1452 : Michaele Orozlan (OL. D. 14584 és Múz. Kállay). 1455 : Michaele Orozlan (Lelesz Ada 66/43). 1461: Castri Orozlanikw nuncupati (OL. D. 15612). 1478 : Matheum Orozlan (Körmend, Heim 590). oroszlánszínű,szín, szín: [coloris leonini; löwenfarbig]. 1531: Purpian zegiwzwn Purpian oroslanzwn (OL. Nád. 43). 1532 : Purpian orozlanzymy (OL. L. III. 16. 17). 1538 : Panno pwryan [igy 7 olv. «pwrpyan»] coloris orozlanzin (uo.). OROSZLÁNOS, oroszlányos. 1256: Monasterium Orozlanus (ErdMúz Lt., 1. Wenzel VII.431). 1595 : Égj orozlianios figy ?] gallos gjolch Recheuel varroth (Radvánszky : Családélet 1180). [Vö. NySz.] OROSZLÁNYOS, 1. oroszlános. OROTVÁNY, 1. irtovány. ORR, ór: a) nasus, rostrum; nase, Schnabel; b) pars antica, Vorderteil NySz. 1261/1411: Venit ad locum qui wlgo fyrrestelukarra [így, olv. orra ?] vocatur (OL. D. 521). 1269 : Transeundo viam ascendit in vnum Orrh (Múz. Bethlen). Ascendit per Orrh ad locum qui wlgo appellatur yspanlesuy (uo.). 1297: Deinde per Or ipsius Berch directe descendendo (0L. D. 28710). 1314 : Sub or vnius parui Berch Zakaduth vocato (uo. 28715). 1319: A possessione Therebes uadit ad Nogerdeuorrn (ZichyOkm. 1.164). 1343 : De ipso autem or Ingoberekbercheorra (OL. D. 28726). 1348: Procedendo in acie insule Nogzygethor vocate (Múz.). [Vö. 1356: Ad nasum vnius Insule (OL. D. 3794). I 1377: In terra Kylseu Oalya [a. m. orr ?] (OL. D. 6419). 1390 : Garan alio nomine Weresorrohaza (Múz. Kállay, «Abaúj m.» Szám. jegyz.). 1411: Ad aciem monticuli Kezerekeorro vocati (OL. D. 28777). 1427: Ad finem cuiusdam montis videlicet ad locum keuesor dictum (uo. 28800). 1430 k. : Sub eadem Acie [montis] wlgo Or dicta (uo. 28837). 1463 : Ascendit versus meridiem ad vnum Or (Múz.). 1468 : Ad quoddam nemus Orberek vocatum (uo.). [? Szárm. : 1211: Hii sunt curriferi Zeund Thexa Lucus Zulcu Horrod Vosca Zorida Choma Pentuc (Pannh. Tih. 1/5).] [Vö. bérc-, begy-orr, hegyes-, vörös-orrú.] orrfúvó - keszkenő : [sudarium ; taschentuch, Schnupftuch]. 1760 : Egy orfuvó keszkenő (Debrik.). orr-vas : [naseneisen]. 1572 : Az egyk sysaknak az pofayaba orh vasaban az nyak vasaban toltokaual es mynden aprolekyaual egetembe (OL. Nád. 47). 1599 : Egj aranjas sysak ezewst aranjas tol tokawal es orwasawal (OL. L. III. 16.17). [Vö. naseneisen, Boeheim: Handb. d. Waffenkunde 26 ; Bárczay : A hadügy fejlőd. története 11.133, 146 ; Szendrei: Magy. hadtört. eml. 242.] ORRATLAN, orrotlan : carens naso; der keine nase hat NySz. 1272—90 : Tributum de Orrothlonheda sit ab antiquo institutum (Múz. Jankowich). 1376: Jacobus dictus Orrothlan (ZalaOkl. 11.137). 1431: Clemens Orothlan [így kétszer] (KárolyiOkl. 11.141). 1449: Anthonio Orothlan (Körmend, Heim 484). 1484 : Kosma Orrothlan (OL. D. 18973). [Vö. orrotlan, 1789, Andrád Sámuel: Anekdoták 1.153.] ORROS: nasutus, naso, nasatus, rostratus ; grossnas NySz., [grossnasig]. 1324/1336: Petro dicto Orrus (OL. D. 2983, 1. AnjouOkm. 11.112). 1328 : Jacobi dicti Orrus (Múz. Jankowich). 1330 : Gregorius dictus Orrus (Körmend III/l, Ugal 5). 1331: Petri dicti Orrus (OL. D. 2693). 1334 : Nicolao Wrrus dicto (Múz.). Castellano de Chehte Nicolao dicto Orrus (Körmend, Heim 309). 1348 : Johannem dictum Orros (ZichyOkm. 11.297). 1357: Dominicum dictum Orrus (ZalaOkl. 1.574). 1361: Johanne dicto Orrus (Múz. Kállay). 1369 : Gregorius dictus Orrus (OL. D. 5734). 1398 : Petrum Orros dictum (ZichyOkm. V.67). 1430 : Albertus Orros (Lelesz Acta 49/27). 1431: Orros hoffmesterne (OL. D. 12404). 1444 : Georgius Orrus (SztárayOkl. 11.360). 1452 : Nicolai Orrus (ÓL. D. 27310). 1453 : Stephano Orros (Veszpr. 5, Fájsz). 1470 : Johanne Orros (Lelesz Acta 81/19). 1484 : Dionisius Orros (Veszpr. 6, Garabonc). 1495 : Stephano Orros (Múz. Forgách). 1501: Quoddam Nemus suum Orrosmathyasgyepwye vocatum (OL. D. 36405). Mathia Orros (Lelesz Béres. XIV.4). 1505 : Michaele Orros (Pannh. 34/N). 1520 : Benedicto Orros (Pannh. 66/14). 1602 : Orros Tamás. Jobbágy (SzókelyOkl. V.195). Orros Imre (uo. 197). ORROTLAN, 1. orratlan. ORROZÓ : kantárfej, a kantárnak az a része, mely a ló orrán fekszik, hogy a száját ne tátogassa; naseniemen MTsz. («orradzó» a.) 1691 : Egy lóra való aranyas portai szerszám, két darabban. Egy ezüst aranyozott orrozó (Mihalik: KassaötvTört. 86). [Vö. NySz.] ORSIKA : [Ursulae nomen blandiens ; koseform zu Ursula]. 1544 : Szerelmes Orsikám, en meg azon napo[n] hogühalmom el valami[...] nap világai beezbe 'jutotam (Múz., Tört. és irodtört. kiáll. 294. sz.). [E]z level adassek az en szerelmes Orsikámnak (uo. a levél hátlapján). [Vö. Orsik MA. 1621-i kiad.] [Vö. Orsolya.] ORSÓ: fusus; Spindel NySz. (1. jel.) 1476: Paulo Orso (OL. D. 17856). 1598: Casparus Orsó (OL. RDecim. Zempl.). órsó-fa : fusus torcularis ; triebstock, kelterbaum NySz. 1506: Illa ligna que orssofa nuncuparentur (Forrás ?). orsó-kő . 1597: Foliosora való faragoth orso kepnek (OL. UC. 101/3). [Vö. NySz.] ORSOLYA: Ursula nomen proprium muliebre MA. (1621-i kiad.) 1544 : Attam az oskola mesternek az deákokkal egetembe hog rekordalanak szén [«így» Szám. jegyz.] Ursula asszon napian eg forintot (OL. Nád. 41) [Vö. Orsika.] ORSOS ? : 1339/1367 : Pervenit ad finem OrsMswt (OL. D. 5367). [Vö. Ors NySz. MTsz. ?] ORSÓS : 1638 : Ezen Foliosorol ala jaro kett orsos es keö Lepczios gradicz keő kar keöveivel egyit (OL. UC. 2/34). [Vö. NySz.] ORSZÁG: regio, regnum, ein reich, land NySz. (1. jel.) 1211: His sunt toubagiones Gombos Vrzac Magyar oklevélszótár Szamota.indd 390 2013.01.14. 20:33:17