Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)
S
1/3). 1630 : Sárkány Mihálynak (i. 45 (TörtTár 1881. évf. 365). ' SÁRKÁNY OS: [draconem habens; drachen habend], 1262 : In vallem Sarkanusim nominatum (Mon- Strig. 1.472). SARKAS : cardinatus NySz. ; [mit thiirangel|. 1637 : Annak aytaya bellet vas sarkas, pantos, paraszt záros fogontyus, kilinches (OL. UC. 14/43). SARKATLAN: [sine calcibus; ohne fersen], 1418 : Bartholomeo dicto Sarkathlan (OL. D. 10738). SARKI, sorki: [quod juxta fines est; an der grenze befindlich], 1347: Incipiendo primo et principaliter a Surkyboza iuxta antiquum portum wlgariter Orew vocatum (Miiz. Jankowich). SARLÓ, sarró: falx messoria, sicilicula, falcula; sichelmesser, rebmesser NySz. 1295 : In villa Sorlow (MonStrig. 11.367). 1347 : Pauli de KyussaWcw (Múz.). 1353 ; Populi de Sarlou (AnjouOkm. VI.146). 1355 : Sarlow, hn. (uo. 296). 1453 : Kerekreeth Lehota et Sario (OL. D, 14627). 1505: Quendam locum cuiusdam porcionis clausure piscium wlgo Saro [a. m. sarró, sarló V] nuncupate in fluuio Thicie (Lelesz Acta 113/32). 1532 : Unum wlgo sarro (OL. Nád. 49). 1552 : Húsz sarro (uo. 48). 1566: Sarro tyzen kettő (uo. 49). 1597: Kaza sarro fogas sarro (OL. UC. 101/3). [Szárm. : 1211 : Isti sunt serui Beneduc Cusid Sorloud Nemeik (Pannh. Tih. 1/5).] [Vö. kasza-sarló.] sarló-pénz : falcialis NySz.; sichelgeld BM. 1468 : Quibusdam pecuniis racione dictarum decimarum proueniendis que wlgo Sarlopcnz appellarentur (Vcszpr. 106, Dec. Episc. 28). 1551: Pecunie Sario penz vocate (OL. UC. 1/1). 1553: Extranei et inquilini metentes sarlopcnz soluunt (uo. 45/25). 1557: Pecunie sarlopenz vocate etiam si quattuor vel vitra fuerint et ad vnam partem messuerint soluuntur duntaxat (uo. 4/48). [Vő. Nyirkállainál: «Falcialis Sarlopénz», 1. Kovachich : Formvlae solennes styli, XXVII. 1. Vö. «Falcialis: tributum pro falcibus utendis pendendum» Bartal.] SARLÓS: falce, secula provisus; eine sichel habend NySz. 1109: Item dedit villam Sorlous (OL. D. 11). SARNYÓ, 1. sarjú. SÁROCSKA : [deminutivum vocis «1. sár»; diminutiv zu «1. sár»|. 1734 : Azonban ott valamely sárocska lévén, abban [a tanút] bele tapodta Reizner: SzegedTört. IV.499). SAROG-LYA, saraglya : clathrum gestatorium ; schrägen NySz. («saraglya» a.) 1530 : Estrang Geplo Saraglya (OL. Nád. 43). 1638: Veslingh Turo Tartó Saroglia No. 2 Azokon veslingh Turo No. 5 (OL. UC. 2/34). SÁROS : lutosus, lutulentus, limosus, coenosus ; kotig, morastig, leimicht NySz. 1231: In fluuio Sarwsozo flectitur ad meridiem (OL. D. 168). 1270 : In riuo Saruspotok (uo. 705). 1285/1334 : In Comitatu de Sarus (Körmend, Sebesiana 2/9,1. HazaiOkm. VI1I.238). 1288 : Ad unam aquam lutosam que uocatur Sarus potok (OL. D. 1230). Villas nostras regales Sowar et Sopotok uocatas in Comitatu de Sarus existentes (Múz. Soós). 1329 : Quandam terram suam seu possessionem Hasaagh vocatam in Comitatu Naritsuywar existentem (Múz.). Possessiones Withez et Zamuth in districtu Sarus (uo.). 1333 : Peruenit ad sarus patak Moos vocatum (Körmend II/l, Groffensah 3). 1337 : In quandam aquosam silvam vulgo SarMsc/ikorongh vocatam (SztárayOkl. 1.127). 1337/1414 : Intrat alium patak wlgo Naruspatak vocatum (OL. D. 3089). 1369 : Magyar Oklevél-Szótár. Piscinas Sarus to Haperyes Sulumus vocatis (uo. 5806). 1389: Super fluuio Sárospatak vocato (uo. 7481 és Lelesz Met. Mármaros 13). 1390 : Duas possessiones Ilegesd in Sarus necnon Garan alio nomine Weresorrohaza vocatas in Abawyuariensi Comitatibus existentes (Múz. Kállay). 1412: In loco /SVzrMskuth nuncupato (Veszpr. 13, Szőlős Zala m.). 1413: Per fluuium Saroser tendendo (Múz. Justh). 1447 : Andreas Kakas de Deine de Sáros (Turul 1902. évf. 156). 1463: Quatuor in loco Narwsberek (Körmend II/3, Felsőőr 2). 1475 : Terras arabiles et prata Naroszekesfewld nominatas (Lelesz Acta 85/4). 1476 : Ad quendam locum qui dicitur Sarasrev/ [olv. «sáros» ?] (Lelesz. Prot. Parv. 98). 1478 : In possessione Narostho (OL. D. 18145). 1496: Possessionibus Waswerewzeek alio autem nomine Waszeek Naroszeek Gyepywsfyzes (Körmend III/6, Körmend 7). Possessionibus Wyfalw Sároszeg (uo., Körmend 10). [Szárm. : 1354: In quandam aquam wlgariter Sarusd vocatam (OL. D. 4410). In fluuio Sarusd (Múz.).] SÁRRÓ, 1. sarló. SARU : calceus, calceamen, calceatus; schuh NySz. 1544: Feyeltettem eg sarut (OL. Nád. 40). Uöttem eg kordouan sarut (uo.). Saru foldozasaert attam (uo. 41). Saruiat kyt feyeltetet (uo.). 1549 : Saruya talpalasatol (uo. 42). 1554 : Eg spongiat sarw tystitany (uo. 49). [V Szárm. : 1211: Isti sunt aratores Hodus Roncin Cenkes Sae Sorúd [a. m. saru-d ?J Guedeu Micse Hotus (Pannh. Tih. 1/1).] LVö. deli-, kapcasaru.] saru-szár: sura NySz. [caulis calcei |; [stiefelschaft]. 1544 : Magamnak eg saru szarai cinaltattam feyelessel (OL. Nád. 41). SAS : vultur, aquila ; adler, geier NySz. 1289 : Phylippo genero ipsius Zalauk sagittario de Saswai (Múz. Máriássy). 1419 : Jacobo dicto Sas (HazaiOkm. 11.216). Jacobi dicti Sas (uo.). Jacobum dictum Saas (uo. 218, ua. okl.-ben). 1438: Michael Sas (KárolyiÓkl. 11.211). 1439 : Michaele Sas (OL. D. 31499). 1602 : Sas András (SzékelyOkl. V.314). [? Helyn. szárm.: 1349: Benedictum de Sasad (Veszpr. 109,1. Miscell. 24).] SÁ S: carex, juncus [stb.]; riedgras NySz. 1275/1412 : Transit quendam fluuium Naspathaka (OL. D. 16091). 1342: Locus lutosus in quo essent gramina vnkus wlgo sas nuncupata (Múz.). 1362 : Usque locum Kesekunsas dictum (OL. D. 5116 ). 1390 : Peruenissent ad riuulum Naaspatak dictum (Lelesz Met. Mármaros 20). 1393 : Cum graminibus wlgariter Saas dictis (OL. D. 8837). 1408 : Piscinas Saaseer Keueskothya Melhorgonya (Múz.). 1412: In acie cuiusdam laci seu stagni wlgo beiges,sas vocati (OL. D. 9994). 1420 : Annexissent quendam Ryuulum Naspathak nuncupatum (Múz. Ibrányi). 1424/1438 : Herbe Caricis wlgo Saas dicte (OL. D. 11591). 1451: Fenilibus Kwkenyesdpathaka et Saasee r vocatis (KárolyiÓkl. 11.290). 1459 : Villas Posarwstho Naastho (OL. D. 15352). 1476: Incipiendo a Naaskordovth (Lelesz Prot. Parv. 54). Incipiendo a SWshordowth (KárolyiÓkl. 11.443). 1477 : Pauperes homines victum quesierunt in aqua vbi recia non potuerunt ambulare non in lacu sed extra lacum wlgo az sas kezeeth (Múz. Kállay). 1700 : Az hegymesterek az kutakat tisztán tárcsák és sását benne ásztatni ne engedgyenek (GazdtörtSzemle 1.86). SÁSA, 1. zsázsa. SÁSAS, 1. sásos. SÁSÁS : jurulentus; brüh- NySz. (11.1522, «sálsás» a.). 1462: Tres Scutelle parue plumbee wlgo Hasas verth tál. Quatuor Scutelle plumbee parue wlgo 53 Magyar oklevélszótár Szamota.indd 449 2013.01.14. 20:35:04