Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)

V

1089 VETEMÉNY-MAG—­VEZETÉK VEZETIK—VIS­­ÉKES 1090 VETEMÉNY-MAG: semen; Samenkorn NySz. 1587: Wetemen magh (OL. UC. 12/42). VÉTER: «hordóalakú csiktartó kosár, a melyet a vízbe süllyesztenek» MTsz.; eine art netz BM. 1506: Cum Retibus Zak et veter vocatis (OL. D. 36988). [Vö. «Boné: póné ; háló’ neme; valamint véter­, méz-háló» SzD.; Munkácsi: A m. népies halászat mű­nyelve 56 és Ethnographia IV.276.] VETÉS: satus, satio, consitio, consitura, semen­tis, seminatio ; sant NySz. (1. jel.). 1320 : Vethes, hn. (Anjou Okm. 1.565). 1325: In villa Wethes (Múz. Kállay, «Szatmár m.» Szám. jegyz.). 1567 : Ot nádason Az vr fed­de eg vetesre teheth hold 28 (OL. UC. 103/2). |Vö.búza-, gabona-, határ-, őszi-, szám-, tavasz­vetés.] VETETLEN, vö. szám-vetetlen. VÉTKES P vítkös ? ; flagitiosus, vitiosus, men­dosus, reus [stb.] ; fehlerhaft, lasterhaft NySz. 1211: Isti sunt aurifabri Sümorav Vilcus [a. m. vétkes ?] Zob Forcos et Pouca (Pannh. Tih. 1/5). VÉTLEN, vö. búcsú-vétlen. VETŐ, vétó; 1) sator, consitor, seminator, semi­nans; säer, säemann, pflanzer NySz. (2. jel.) 1252: Quorum vinitorum nomina hec sunt Wethen Aarud Feltheu (OL. D. 369). 1279: Terram Wethe [a. m. vető?] vinitoris (Veszpr. 4, Alsóörs). 1299: Stepha­nus filius veth­ev (MonStrig. 11.474). || 2) jactans ; wer­fend NySz. (1. jel.); [ad jactandum; zum werfen]. 1340: Infra locum Halouefewhel dictum vigintiduo iugera (Körmend III/2, Pezge 86, 1. ZalaOkl. 1.365). 1519 : Benedicto Wyzvetthe [a. m. vízvető? vö. MTsz.?] (Pannh. Hitel. 131). '|| 3). 1567: Az vmak­ot eg veteore vagon fed­de Hold 10 (OL. UC. 103/2). [Vö. CzF. MTsz. (1. 2. jel.) és : «Hány vetőre vannak a földek ebben a határban?» MTsz. szólások a.J. |Vö. fejre-, híd-, mag-, nyakba-, szám-, tégla-vető, tővető­kapa, víz-vető.] VETRECE, vetrecen, lariolassum, assilardum, insidia, insicium, mit essig und zwiebel zugerichtete speckbrühe NySz.; Sultszalonnaszelet [olv. sült] MA. , 1621-i kiad.). 1544 : Tehenhust i vetreczennek 2 fontot (OL. Nád. 41). 1572: Vetrecenek leves kenyere (uo. 40). 1572: Vetrecennek swtny tehenhust (uo.). Kolbart vetre­­cen mele swtny (uo.). [Vö. MTsz.] VETRECEN, 1. vetrece. VÉTSÉG, vö. idő-vétség. VÉVÉ, 1. vevő. VÉVÉS, vö. szédes-vevés. VEVŐ, vévé, vö. gyertyahamva-, hamut-, hamva-, nyakba-vevő. VEZÉR: dux, doctor, director; führer, regierer NySz. 1468 : Gregorius Vezer (Múz. Kállay). vezér-gyeplő: habena, zügel NySz. 1544: Vettem az kocisnak két vezer­g jeplőt (OL. Nád. 42). vezér-szíj, -szi, -sziú . 1525 : Unum collegium ad equos currus tradentes wlgo wezer zyw (OL. D. 26336). 1558: Az kochyhoz vettem eg wezer szyoth (OL. Nád. 48). 1566 : Wezer zy egy Nyak kötél kettő (uo. 49). 1577: Keth fék Keth wezerzy (OL. L. III. 16. 17). VEZETÉK, vezetik: 1) ductarius, vel quod ducitur MA,1. zug-, lenk-, rieht-NySz. (1. jel.) 1638: Magyar Oklevél-Szótár. Malom korongh vezetek Serpente No 1 (OL. UC. 2/34). N­ 2) versorius; lenkseil NySz. (2. jel.) 1584: Mykoron menesth haytanak, myndenektül eg eg Garasth fyzeth­­nek. Ha melette vezetykön wyzy gs el adny, vgan vg Garassal tartozyk tüle (OL. UC. 56/33). vezeték­ ló : [equus finalis], antecessorius, parip­­pus, equus desultorius, springer, handpferd NySz., beipferd BM. 1548 : Menes, czoder, vezetek lo (OL. Nád. 47). 1552 : Adtam ciwtar pokrochokoth vezetek hora valoth (uo. 48). VEZETIK, 1. vezeték. VEZETŐ: ductor; führer, anführer NySz. 1482: Thoma Wakwezethew (Lelesz Acta 92/6). 1532: Mathei Wezethew (Múz.). VIAC, 1. viasz. VIADAL: certamen, pugna [stb.] ; kampf NySz. 1349/1367: Deinde peruenitur ad arborem que voca­tur viadalia, (Múz. Bethlen). VIASZ: viae, viasz : cera ; wachs NySz. 1544 : Vöttem veres uiazt (OL. Nád. 40). 1548 : Vyazt nyeg­­wen [Így] fontot adót el fl. inij Mezes vyzet adót fl. vij (OL. UC. 99/7). 1564: Méznek, olajnak, vioz­­nak, baromnak, disznónak és sónak Farkas uram nagy gongyát visellye (Gazdtört Szemle 1.73). 1595 : Nicolaus Vincz (OL. UC. 28/42). viasz-áros: [cerarius; wachshändler]. 1401: Antonio Vyazaros (Zichy Okm. V.239). viasz-kalács: glomus cereus, spira cerea SI.; wachsstock, wachsstöckel BM. 1587 : Hyth wyaz kalach (OL. UC. 12/42). ’ viasz-sonkoly, -csonkoly : [favus; wachskuchenj. 1566: Wyaz chonkoly egy kasban (OL. Nád. 49, «Nagy-Kanizsa» Szam. jegyz.). 1587 : Wyas sonkol­ath darab (OL. UC. 12/42). " VICE-PORKOLÁB: [unterburgvogt, unterpro­­fess]. 1548: Az bor kelteszul Igh vegeztek vele hogy viceporkolab arulya [stb.] (OL. UC. 99/7). 1564 : Az mi az vár érzését illeti, annak gondviselését az por­koláb uraim, viceporkolábok, drabantok és kapun állók és az több jargató és egyéb lovag, gyalog, ki meg­­irattatik, azok átal szerezze (Gazdtört Szemle 1.66). Viczeporkoláb kettő; kapun álló huszonkettő; dra­­bant hópinzes tíz (uo. 67). Főképpen az várnak őr­zése .. . nagy gongyára legyen, és mind főporkolábok­kal, viczeporkolábbal, jargató szolgákkal, lovaggal és kapunállókkal . . . várnak mind ellenségtől, mind tűsztel és egyéb gonosz terténettől, foglyoknak is megőrzésére, nagy szorgalmatossággal vigyáztasson (uo. 72). 1692 : Viceporkoláb fizetése : pénz per annum fl. 40. búzája cub. 18 [stb.] (uo. VI.183). VICEPORKOLÁBSÁG: [amt des unterburg­vogtes oder unterprofesses]. 1597 : Vice porkolabsag­­gal szolgai (OL. UC. 12/42). VIDÁMODIK, vö. megvidámodik. VIDÉK: districtus, territorium, vicinia [stb.]; nachbarschaft, gegend, umgegend NySz. 1291: Ad vallem WydekwAge vocatam (OL. D. 1319). 1418: Jacobus Wydek dictus (uo. 10681). 1525 : Wrbularius de Kápolna wideke (uo. 37000). VIDÉKES, vidékes, vidékes?: alienus; fremd NySz. 1211: Isti sunt serui Egud­e Sumos Vidikes [a. m. vidékes?] Ludeh Hosued Zotur (Pannh. Tih. 1/5). 1227 : Videkus et Johannes (Múz. Forgách). 1240 k. : 69 Magyar oklevélszótár Szamota.indd 579 2013.01.14. 20:38:35

Next