Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)

B

55 BASZIK-READ BEÁLL—BÉCSY 56 uodam transalpinum Regem Bascie scismaticum (Kör­mend II/4, Göd 14). 1350 1360 : Petro dicto Bazarab (Körmend III/2, Örs 18, 1. ZalaOkl. 1­499). BASZIK : [futuere , ficken]. 1221: Seruum nomine Bozou [a. m. baszó ?] (Pannh. 4/B). 1478 : Petrus Bazo (OL. D. 18145). Lucam Bazow (Körmend, Heim 590). 1504: Georgio Bazo (Körmend, Miscell Németújv. lad. 40, nr. 82). ΒΑΤΚΔ, babka, bapka, sextans; pfennigNySz. 1526 : Babka, Cruciferi, aliae quoque monetae externae (1526. évi 37. törvcikk). 1541: Pecunia Bapkas non volunt accipere (Múz. Kapj'). 1544: Húsz dénárt es eg batkat (OL. Nád. 42). 1604 : Babca, Numus Bohe­­micus, quarum tres efficiunt Cruciferum Germanicum (MA.1 magyar-latin rész, «Difficiles aliquot» stb. szakasz alatt). [Vö. babca, babka, babkones Bartal.] batka-pénz : [nummi minoris notae; kleingeld ?]. 1609: Almásinak az beadott signatura után ötvös Imre által adtam batka-pénzt fl.­­ (Mihalik: Kassa- Ötv­ört. 212). BÁTOR, 1. bádog. BÁTOR : animosus, impavidus, cordatus, securus ; kühn NySz. 1095 : Pellifiees Nenu buatir [a. m. bátor ?] keseydi bokon seudi (Pannh. 15/0o). 1138/1329 ; Baha­­tur, szn. (MonStrig. 1.91). 1252 : Inter terram filiorum Batur (OL. D. 368). 1332 : Johanne dicto Batur (Múz. Nagy Gábor). 1338 : Johannes dictus Batur (OL. D. 3134). 1370: Johannes dictus Batur (Lelesz Acta 6/2). 1372 : Andreas dictus Batur (HazaiOkl. 297). 1388 : Johannes dictus Bator (OL. D. 31340). 1393 : Petrus dictus Bator (Múz. Kállay). 1403: Blasium Bator (ZichyOkm. V.339). 1426: Castrorum Galgocz et The­­metwen necnon Batorkw vocatorum (Könnend V/5, Ujlakyana 49). 1480: Andrea Bathor (Lelesz Acta 90/18). 1493: Gallus Bathor (uo. 101/4). 1511: Vidisset ipsum Sigismundum ad domum suam venire et eciam audisset de domo Petri Zewcz Hwyda Bestia Kwtyok [így?] dixisse et eciam Sigismundum Cheres ad illam vocem dixisse Hwyda Bathor Bestyek (Lelesz Prot. II.109a). ' BATYKÓ: [pope]. 1567: Est ibi Batyk­o vnus, qui tenetur dare vnam manticam vocatam Izak (OL. UC. 53/12, «Bereg m.» Szam. jegyz.). 1621: Battyko huius loci tenetur dare intra biennium Bouem vnum (OL. UC. 2/31, «Marmaros» Szám. jegyz.). [Vö. NySz. és Kazinczynál, Nyr. XXIII.374.] BAZSA-RÓZSA, basa-: paeonica NySz. («basa­rózsa» a.). 1638 : Isten fala. Basa rosa. Keöszmete (OL. UC. 2/34). READ, bé­: 1) intrado; hineingeben, hineinrei­chen NySz. (1. jel.). 1574: Igérek magokat megfo­gadni és megállani valami móddal való végezést köztök rendelünk, avagy végezünk; kinek megállá­sára mind Bernáld Miklós és mind az öcscse Bernáld Márton kezeket beadok (Székely Okl. V.94). [Vö. NySz. szólások a.] 1598 . Illenképen adó be [mondattárgy?] jobbágyul mi előttünk az felyel megírt Nagy István Lázár Farkas uramnak, hogy . . . (uo.). Kezét is a mi nekünk ez felyel megírt bíróknak beadd és vitte Lázár Farkas uramnak az felyel megírt Nagy István (uo.). 1634: Uttyat elvegezven [a posta] tisztessegbe vesztese alat tartozzik czimerünket levelünket mingiarast be adni (Magyarorsz. állap, ezeréves fennállásakor Vili. 896). 1643 : Mindazonáltal, mig azt nyolczad nap alatt beadják az uraságnak az appellátiót, ez az appelláns pars ha akar nóvummal élni, szabadon élhet (Gazdtört- Szemle VI.468). ||­2) solvo­ einzahlen NySz. (4. jel.). 1707 . Anno 1707 die 14. Juni. Gróza Szabó Márton állott be az Fejérvári Szabó czéhben és az beálló pénzben adott bé fi. 5 (Gyulafehérvári szabócéh törzs­könyvéből, Rejőd József adata a Nagy Szótárhoz). Eodem Die et Anno: Borsai Szabó Mihály az beálló pén­zt egészen beadta, fi. 12 (uo.). BEALL,­­bé: ineo, accedo, eintreten, einstehen NySz. (5. jel.). 1707. Anno 1707 die 14. Juni. Gróza Szabó Márton állott be az Fejérvári Szabó czéhben és az beálló pénzben adott be fi. 5 (Gyulafehérvári szabócéh törzskönyvéből, Rejőd József adata a Nagy Szótárhoz). BEÁLLÓ­ PÉNZ,­­pénz : [aufnahmegebühr], 1707 . Anno 1707 die 14. Juni. Gróza Szabó Márton állott be az Fejérvári Szabó czéhben és az beálló pénzben adott bé fi. 5 (Gyulafehérvári szabócéh törzs­könyvéből, Rejőd József adata a Nagy Szótárhoz). Eodem Die et Anno: Borsai Szabó Mihály az beálló pén­zt egészen beadta, fi. 12 (uo.). BEBOCSÁT,­bé: immitto, intromitto, hineinlas­sen NySz. 1526: Gáspár fyamates be bochyattam az kanisai Josagba (OL. D. 24323. 1. Zolnai: Nyelvesül. 256 és 259).­­ BECS: obulus, Keller NySz. 1510 k.: Tenentur soluere singulos quinquaginta Bech (OL. D. 35014). 1544 : Gerfat vöttem tíz beczen (OL. Nád. 41). 1545 : Az nap költ bor hatvan hat pénz ara es két béé. (OL. Nád. 40). 1584: Mynden Jwtwl [fizet] kyth beéheth Mynden Dyznothwl kt­th becheth (OL. Uo. 56/33). Myn­den heles ad öthwen beéheth Zenth görg napban (uo.). 1594 : Tauar búza három bech (uo. 106/3). 1597 : Min­­denik dyznothol keth keth bech (uo. 12/42). BÉCSI: [Vindobonensis; wiener], 1522 : Bechy kalha noua pro fornacibus tribus (OL. D. 26357), 1558 : Öregh bechy föld fazék (OL. Nádi. 49). bécsi­ ref.­­réf: [ulna Vindobonensis ; wiener eile], 1557: Eg Vgg meg zune londys kibe uagion bechy reff 37 (OL. Nád. Számadások b. csomó). Eg­­gg mák zun purpian, kibe uagion bedig reff 47. fer. 1 (uo.). BECSINÁL, be­: occludo, operio, zumachen, zudecken NySz. 1613/1696. Látjuk, hogy az emberek az szófogadatlanság miatt, hogy mesgyéiket be nem csinálják, minden esztendőben sok embereknek sok károk esnek szőlőjekben (Gazdtört Szemle VII.410). 1616: Ezen pitvarból megyen két rend grádics alá, felöl deszkával becsináltatott két kémény fából (uo. VI.128). 1643: Valaki szőllő gyepűit úgy be nem csinálja, hanem káros lészen és arról a gyepűről mégyen bé a marha, 4 forinton maradjon (uo. 470). BECS­ LEVÉL : Schätzungsbrief BM. 1700 . A minemű törvényeink, rendtartásunk . . . mind az szőlő örökségének, keresésének módjaiban, mind azoknak szerzésének alkalmatosságával emanálni szokott örök­vallás és becsleveleknek kiadásában s váltásában . . . rendszerint folytanak, s practicáltattanak (Gazdtört­Szemle VII.402). Városunk írott törvénye szerint az szőlő örökségre emanálni szokott örökvallás és becs­leveleknek megpecsétlésének és kiváltásának ideje és terminussá esztendői által kétszer szokott lenni (uo. 404). [Az eredetiben mindkétszer: Becs Leveleknek. Tagányi K. közlése.] [Vö. Kolosvári-Óvári: Werbőczy Istv. Hármas Könyve, Jogi műszótár, aestimatio a.] BÉCSŐ, 1. 2. és 4. becsű. 1. BÉCSÜ, becsü: aestimatio, valor, pretium, vert, preis NySz. («becs» a., 1. jel.) [Schätzung], 1602. Becsű György, Becsű Mihály (SzékelyOkl. V.184). Magyar oklevélszótár Szamora.indd 60 2013.01.14. 20:24:04

Next