Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)
E
199 ERKÖLCS—ERŐS ERŐSÍTÉS ESIK 200 ERKÖLCS : [natura, indoles natur, naturell 1. 1630—48. Hogy valami rosz erkölcsű, felrugó, vagy ki magát ördöglené, s el nem menne ember alatt, olyat [t. i. lovat] ne találjon venni (GazdtörtSzemle 1.288) [Vö. NySz. más jel. és MTsz. 1. jel.] ÉRMÉNY, ÉS, 1. örvény, -es. ÉRMINY, 1. örvény. ERNÉP 1. Ernő. ERNŐ? Erné? Ernye P. [Ernestus ? Irenaeus?]. 1322. Possessiones Mouspaulia et .Emerya stephanpulia (OL. D. 2122). [Vö. CzF.] ' ERNYE? 1. Ernő. ERNYŐ: tegulum, tegumen, schirm NySz. 1544: Attam az hintő czinaltatasaban az erneert es az réz gombokért (OL. Nád. 41). 1601: Pro currubus duobus copertorium vulgo tarzeker ernieö (KPénzügymLt. Hungarica). 1638: Egy tarszekerre való erniö vagy kava (OL. UC. 2/34). ' ernyő-vas: bngel BM. 1548: Az kocyra ernyő vasat (OL. Nád. 40). 1572: Uram kocyara ernyő nasat (uo.). [Vö. CzF.] " ' ERŐ: vis [stb.]; kraft, macht NySz. (1. jel.). 1222: Nomina vero hominum de predicta uilla scilicet Nulos hec sunt Forcos Buus Medi Cumur Och Ereti [a. m. erő ?] (Pannh. 3/L). 1237: Quorum nomina sunt hec Vocha cum filio Vet nomine Nuhu cum filiis Mortanus cum fratre suo nomine Ereu Chede cum fratre suo nomine Paulo ['?] Zumbot (uo. 1/C). 1305: Nicolao filio Ereu (AnjouOkm. 1.92). 1643 : Ha valaki oltoványt. . . ellop, avagy levág, . . . megbizonyodván 20 forinton convincáltassék, melyet a földesurak exequáltassanak főszolgabíró és esküdt erejével (GazdtörtSzemle VI.470). 1752. Kegyelmes urunk ő herczegséginek mindjárt eleintén tiszttartóságoknak saját keze írása és pecsétje alatt kiadatott instructiójának s rendelésének 9. punctuma erejivel, keményen meg vala hagyva, hogy az uraság erdei pusztulásra ne jussanak (uo. 138). ERŐS, érés: 1) validus [stb.]; stark, fest NySz. (1. jel.). 1211: In uilla Derechey hii sunt toubagiones Zemente Ereus (Pannh. Tih. 1/5) Piscatores isti sunt Hemey Borid Nideat Guirold Zenthe Ereus Vodos (uo.). 1217 : In Wasul edam eiusdem ecclesie predio odwomicos tres Mucad Fele Ereus (Veszpr. 12, Nagypécsel). 1222: Tres mansiones wduomicorum Warou fele et ereus (uo.). 1231/1397: Descendensque ad caput Ereus ag nomine (OL. D. 174). 1240 k.: In predio Beled hec sunt nomina vduomicorum Ereus Haga Menke Moco (Pannh. 61/8). Hec sunt nomina carpentariorum de eodem predio Guzu Ereus Zallas Beneduc (uo.). 1291: Nycolaus Niger filius Ereus (HazaiOkl. 131). 1294: Nicolai filii Ereus (OL. D. 1400). 1330 : Benedicto filio Ereus (AnjouOkl. 11.473). 1333 : Vallem Ereusvelg nominatam (KárolyiOkl. 1 81). 1366 : Ad locum qui dicitur itrewspatakiev (OL. D. 30691). 1400 : Petrum Erews dictum (Zichy Okm. V.155). 1419 : Johanne dicto Erews (Pannh. Hitel. 52). 1433: Georgio Erem (OL. D. 12527). 1451: Stephanus Erws (uo. 14467). 1452: Matheo Erews (Lelesz Ada 63/22). Matheo Erews (Múz. Kállay). 1466: Michaelem Erews (uo. Kisfaludy). 1476 : Elia Erews (uo. Kállay). 1481: Matheo Erews (OL. D. 18534). 1507: Thoma Erews (Lelesz Ada 115/33). 1556: Eg funt eres chivorna [chevorna?] (OL. Nád. 49). 1602 : Erős Balás. Erős Jakab (Székely Okl. V.188). Ereős Balás, Ereős Antal (uo. 228). 1630—48 . Erre kell igen ő kegyelmének vigyázni, hogy az ló erős szájú ne legyen, mert az erős szájú ló merő ellenség (Gazdtört Szemle 1.288). || 2) [panni genus; eine art tudii. 1522 k.: Una pecia ervs optimi (TörtTár 1889. évf. 377). De una soppa simplici de welez aut de erews (uo. 379). 1528: Vnam tunicellam de erews factam (OL. Nád. 42). 1531: Pannos hernacz, abhlacz, erews et alias similes (OL. Kolozsm. 106). 1545: De una pecia forstath tenuis et simplicis hungarice Erews vocati (KPénzügymLt. Denkbuch 384. köt.). [Vö. velenceierős.] ERŐSÍTÉS, erősítés : munimentum ; Stärkung, befestigung NySz. (1. jel.). 1564. Az papok jobbágyit pedig egyéb mivel ne bántsák az vár erősitésének kívüle, a mint akkor is meghatta asszonyom e nagysága (Gazdtört Szemle 1.74). ERŐTLEN? erőtlen?: infirmus, invalidus [stb.]: kraftlos, entkräftet, schwach, machtlos NySz. (1. jel.). 1331: Éretlen [a. m. erőtlen v. éretlen ?] de Morocha (Anjou Okm. 11.456). 1408 : Johannem dictum Erethlen (Zala Okl. 11.337). ÉRSEK: archiepiscopus, metropolitanus, erzbischof NySz. 1299 : De uilla Érsek (Mon Strig. 11.474). 1458 : Stephano Érsek (Múz. Forgách). 1461: Petro Érsek (OL. D. 15595). 1474: Clemente Érsek (Lelesz Acta 84/8). 1481: Johannes Érsek (OL. D. 18583). 1488 : Benedictus Érsek (Pannh. 17/Aa). 1489 : Dominicum Érsek (Lelesz Acta 98/31). 1495: Alberto Érsek (Múz. Forgách). 1518 : Francisco Érsek (uo.). ERSZÉNY: crumena, marsupium [stb.], geldbeutel, bersenySz. 1769 : Én javaslom Prédikátor Uramnak, hogy többé ne excurrállyon kend, mert erszénye bánnya meg (CanonVisit. 195). [Vö. csapos-, szíj-erszény.] erszény-gyártó : crumenarius, zonarius , beutelmacher NySz. 1530: Georgius Erzengyartho (OL. Kolozsm. 106). 1629: Nicolaus Erszengyártó (CanonVisit. 155). 1635 : Erszénygyártó céh (Gazdtört Szemle VIII.481). '' ' ERSZÉNYES, crumenarius, taschner NySz. 1602 : Erszényes János (Székely Okl. V.283). ÉRTET : [suppedito alicui aliquid , mit etwas versehen]. 1677 : A mely pénzt mostan felvettem, karózás és kötésre igen felmegyen. Hanem, ha jó alkalmatossága adatik kegy.-nek, forgatásra még pénzzel értessen (Gazdtört Szemle III.276). [Vö. NySz.] ÉRTŐ : intelligens, doctus, peritus , kenner, verständig NySz. (1. jel.). 1398 : Petrum Erthew nominatum (Zichy Okm. V.67). 1416: Benedicto Ertew (Lelesz Acta 36/29). 1456 : Gregorius Ertew (OL. D. 15082). 1470: Emerico Erthew (uo. 17061). 1476: Bartholomeo Érthető (Lelesz Acta 86/25). ÉRV, 1. érv. ERZSÉBET, Erzsébet, Elisabeth, Elisabetha MA 8. 1244 k.: Manumitio Mogd libertinum cum uxore sua nomine Ersebyth [így ?] (Hazai Okm. VIII.43). 1334: Villa Scente Zseneft (OL. D. 3804). 1390/1397 : Georgius filius Petri de Zenthe Zsenef (Károlyi Okl. 1439). De dicta Zenthe/se&et (uo.). 1411: Datum in Zenthe/se&eta falua (Sztáray Okl. 11.105). 1451: Lorandi de Zentherseneta (OL D. 14487). Possessionem Eghazaszenthelsebeth appellatam (Múz. Danes). 1621: Ersebet, Elsebet MA3. ESZK : 1) obtingit, accidit; es geschieht, es trifft sich, es kommt vor NySz. (4. jel.) 1564: Az szegény nép szolgáltatásáról miért hogy nagy panaszok esének asszonyom ottlétében, azért [stb.] (Gazdtört Szemle Magyar oklevélszótár Szamota.indd 132 2013.01.14. 20:25:57