Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)

F

271? FÖLSZABADÍT!.—FÖLSZOLGÁLTAT FÖLSZÓR -FÖLÜTÉS 274 sionüm FWmradryan et Olsouadryan (OL. D. uo., 1. AnjouOkm. 300). 1356: Felsewpaehuth (ZalaOkl. 1.570). 1363 : Kysgermekzygeth FelseMgermekzygeth (OL. D. 5213). 1376 : Feulseu Kercchen [hn.| (ZalaOkl. 11.130). 1379: dues de Azunpataka et de Feulseubanya, (Lelesz Acta 12/41). Possessiones Jgrichy et Felseutenk f-teuk? -cenk ?| ac Kublus (Máz. Mednyánszky). 1388 : Cuius­dam possessionis JHseitBabindal (Μύζ.). 1389: In intro­itu cuiusdam riuuli FWsetecheu nominati (Lelesz Met. Mármaros 13). 1400: Duabus Jnsulis FelseuzygeAh et Alsouzygeth nominatis (Pannii. 1/1). 1402: Thol­­uayfeuld Bodogazzonfalua Kekenzarw Felsew Janók (OL. D. 8751). 1420 : Possessiones Alsoteremi Felseu­­teremi (ZichyOkm. VI.634). 1426 : Villis EWsewalmad Alsowalmad Zenthpeterfelde (Forrás ?). 1453: Felseio Jerczenyk Kezepsew Jerczenyk (OL. D. 14724). 1454 : Alsonadasd Felseienadasd [lin. | (uo. 14G04). 1456: Cum piscaturis seu capcionibus vsonum /Wsewzegye («Pozsony m.» Szám. jegyz.] appellatis (uo. 15065). 1464: Vsque viam que Felsemwth vocaretur (uo. 31824.). 1475 : FelsewHXvf, hn. (Máz. TörtTárs. 4). 1496 : Pos­sessionibus Jobagy Alsoewr FcUemr (Körmend III/6, Körmend 7). Possessionibus Zenthkwth Alsoewr Fel­­seieewr (uo. Körmend 10). 1499: Duas insulas Felseio­­zygetli et Alsozygeth appellatas (Máz.). 1517: Ad quoddam pratum sew fenile Feirheumth vocatum (Lelesz Béres. XV.4). fölső-kő : [catillus, lapis molaris superior; oberer mi­hlstein). 1646/1727 : Hogyha a gazda felső új követ részén, az molnár bécsinálja és lisztre ereszti, tartozik a gazda: 1 forinttal és étellel (Gazdtört Szemle VII. 124). [Vö. alsó-kő.] fölső-ruka: toga, sagulum, laena, amiculum sum­mum ; der lange rock, oberkleid NySz. 1526: Pro vna veste de scarlatho wlgo Felsewruha (OL. D. 25022). Pro vna veste de Scarlatho uulgo Fewlsewruha (Miiz.). 1538 : Pro vna felsó néha (OL. Nád. 48). 1549 : Pan­num pro felse Rwha (uo. 40). 1557 : Egh felsew rwhat (OL. L. III. 16. 17). Vnam vestem főlse [értsd: f. ruha] (Múz. Bethlen). FÖLSZABADUL, fel-: a) solvor; sich auflösen; b) liberor, liber­tio ; frei werden NySz. (1. 2. jel.). 1609 : Hogyha az bibliák felszabadulnak és dominus Remushoz jutnak, tudom hogy alá bocsáttatnak (MA. NLI. 3181. 1613/1696 . Az kerülök, vagy egyéb rend­beli emberek is, kik kárban kapják a marhákat, tehát pünkösdig minden baromtól nappal egy pénz, éjjel 2 pénz, pünkösd után pedig mindaddig, mig az tarló és rét fel nem szabadulnak, az bíró és község aka­ratjáéul nappal 2 pénz, éjjel is 2 pénz (Gazdtört­Szemle VI 1.411). FÖLSZED, fél-: colligo, tollo, auflesen, ansam­meln NySz. 1545 : Ez el­múlt napokba hitelben fel szedet (OL. Nád. 40). FÖLSZEGEZ, fél-: affigo, infigo, annageln NySz. 1597 : Kettő szekérhez való tenger fák fel­legezve 4 (OL. LG. 101/3). FÖLSZELEL, fél-; [ventilando purgo, evanno , ausschwingen], 1684. Hogy az élet össze [így ?] ne melegedjék, meg ne susakosodjék a porából ki­­szokta venni a jó gazda és gyakorta fel is szeleltetni [olv. szeleltetni] (Gazdtört Szemle 1.248). FÖLSZOLGÁLTAT : [trado . übergeben]. 1596 : Mikor Haidelbergában laktál, küldöttél volt egy levelet Máté deáktól, vörösmartoni fiitól, én annak akkor is atam volt egy forintot, hogy föl­szolgatasa [így az eredetiben], soha nem írtál felőle, nem tudom, ha megaták-é avagy nem (MA. NLI. 98). Magyar Oklevél-Szótár. FÖLSZÓR. evanno­ wannen NySz. 1729. Igazán dolgoztatván szép tisztán fölszórassa [a gabonát] és mindenféle gabonának az ocsóját kiváltképpen a bú­zának úgy elválasztassa, hogy arról elégséges számot adhasson (Gazdtört Szemle IX.118). FÖLTAKARÍT, fél-: [meto, demeto, ernten, abmähen]. 1700 : Az tavasz­vetés ezen tarczali földön ritkán szokott annyira is növekedni, hogy kaszálással kár nélkül feltakarítódjék (Gazdtört Szemle VII.404). FÖLTÁMADÁS, fél-: insurrectio, seditio, tu­multus , aufstand, auffuhr NySz. (2. jel.). 1619 : Ez mostani feltámadásban mind el­rontottak az haiduk (OL. UC. 4/24). FÖLTEKER, fél-: [sursum volvo] ; aufrollen NySz. 1638: Fel­tekereö cziga (OL. UC. 2/34). FÖLTÖLTÉS, fél-: infusio ; das hineingiessen NySz. (3. jel.). 1684: Az ilyen miatt lészen a sok impletura, mert elsőben meg volt a sok feltöltés [borról] (GazdtörtSzemle 1.250). FÖLTÖR, fél-: proscindo , umreissen NySz. (1. jel.). 1613/1696 : Ha kik régi elhagyatott, de még töves pallag szőlőket fel akarnak törni [stb. ] (Gazdtört­Szemle VII.415). 1701: Az Elep elosztattása alkalma­tosságával instalván némely köles földes emberek, deliberaltatik, hogy most az egyszer, mivel nagy erővel törték fel, vessék be (uo. IX.7). [Vö. fölront.] FÖLÜL, fél­: consideo, sedeo superius , auf­sitzen NySz. (1. jel. :. 1667 . Az első, felülő felöl való lába [a lónak] ősükben fejér (DebrLt., 1. Nyr. XXII.518). 1668: Hegedűs Boldizsár bajomi találta meg . . . egy fejér szürke kanca fias lovát, felülő felől kereszt bélyeg, az négy végén iszparing vagyon (DebrLt., 1. Nyr. uo. 519). 1670 : Szeplős heréit ló, kapta tetemes felülő felöl való lába (uo.). FÖLÜL, féllyel, féllyel, félől, félyűl: su­perne, oben, obenan NySz. (lb. jel.). 1589 : Az vitézlő Lázár Farkas urunk azon felly­el megírt szenttamási csíkszéki (SzékelyOkl. V.144). 1598 : Ezt kévánná az felyel megírt Nagy István Lázár Farkas uramtól (uo. 162). 1599 : Az felyel megírt Veres György (uo. 163). |Vö. MTsz.| [Vö. fölülcsapó-malom.| FÖLŰLCSAPÓ-MALOM, félől-, félyűl-,-mo­lon : molendinum desuper volvens NySz.; [ober­­schlachtige miihlej. 1359: Quatuor molendinis per manus artificis aqua desuper opprimente currentibus fclyulchapomolon dictis (Μύζ. Kapy). 1553 : Egh felywl cluipo malom (OL. Nád. 48). 1570 : Molendinum par­­uum felywl chapo [t. i. malom] (OL. UC. 11/22). 1638: Felöl cziapo malom (uo. 3/24). FÖLÜLÉS, fél­: das aufsitzen BM. 1630—48 : Hogy én alám csendes lovat vehessen, olyat mind­­azáltal, kinek lovassága is meg legyen valóban ; itt penig az csendességet én az felülésröl értem inkább, hogy az felü­lést várná csendesen s engedelmesen (GazdtörtSzemle 1.288). [Vö. NySz. más jel.) FÖLYT, fél­: [affigo, erigo, statuo , aufschlagen, aufrichten]. 1544. Három marok vasat ütöttek fel. (OL. Nád. 40). 1700 : Az inspector adjunctusi hegymesterek megjárván a szöllőt, keresztkarót üssenek fel, a hol ilyen hiba találtatik (GazdtörtSzemle 1.79). |Vö. NySz. más jel.] FÖLÜTÉS, fél­: [das aufschlagen]. 1635 : Egy pár szélyes sarkantyú fölütéssel együtt 30 d. (Gazdtört­Szemle VIII.475). 1669 : Uj patkó felütése kovácspat­kója 9 dénár (uo. 1.91). Egy bokor sarkantyú felüté­sérül patkolásával együtt 30 dénár (uo. 92). 18 Magyar oklevélszótár Szamota.indd 169 2013.01.14. 20:26:56

Next