Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)
Ö
723 ÖKRÖSZÖLYVES ŐNŐR 724 ökör-nyelv: [lingua taurina] ; Ochsenzunge BM. 1544: Eg ökör nelvet (OL. Nád. 40). 1669: Egy ökörnyelv 9 dénár Egy szív 4 dénár Két vese 5 dénár [Gazdtört Szemle 1.90). ökör-tinó: vitulus; kalb NySz. 1702: Tinoczkák: Eckör Tinó No. 7. Üsző Tinó No. 13 (Adaltemplom- Tört. V. évf. 331). ökör-tőzsér,tősér : [negotians boarius ; ochsenhändler]. 1557 : Neque Negotiatores vulgari Sermone et Hungarico idiomate Ewkewr Thewter vocam soliti nunquam ad Officium laniorum se se intromittere Et illis vit et gaudere valeant atque possint (Mrogtört- Eml. 1.184). ÖKRÖS: habens boves; ochsen habend NySz. 1344: Terre litigiose Harna Mehleu et Ykrus (Hazai- Okm. ΙΠ.152). 1350 : Inciperet ab oriente a quodam angulo Wkrnszngh [a. m. ökrös v. ükrös ? vö. «ihres»] dicto (OL. D. 4135). 1. ÖL : ulna, orgia ; eile, klafter NySz. (2. jel.) 1460: Singulam vnam extensionem brachiorum feni wlgariter egeg wl zenath extorsissent (OL. D. 31755). 1543: Vine sine passus wlgo eo (OL. Nád. 49). 1544: Vöttem másfél öl fát (uo.). 1545: Vöttem két öl fát mind hozatalával (uo. 40). ölfa-vágás: [caesio ligni, das holzhacken]. 1760: De akár mint, ha csak az ölfavágás az lágerek kötelessége, azt a vajdák is véghez viszik, még szót fogadva, s fizetést nem kérnek (Gazdtört Szemle VII. 418). [Vö. fa-vágás.] 2. ÖL? él? vö. ember-ölő. ÖLES : orgialis ; klafter lang NySz. 1638: Vagion egy negiven eöles halastoltalom minden hozza való eszközivel egyitt azon keppen vono kötelivel (OL. UC. 2/34). ÖLES, ölés, vö. ember-ölés. ÖLŐ, vö. ember-ölő. ÖLTŐ, vö. kar-öltő. ÖLTÖZET: vestimentum, indumentum [stb.]; die kleidung, der habit NySz. 1687: Egy gyémántos nyakban való öltözet, kiben vagyon 5 gyémántos boglár, circiter tíz-tíz gyémánt egyben (Mihalik, KassaÖtv- Tört. 86). [Vö. oltár-öltözet.] ÖLTÖZŐ, vö. házi-, kar-, láb-, oltár-, papöltöző. ÖLYÖVES ? 1. ölyves. ÖLYV, elyő, élyű: accipiter, milvus; habicht NySz. 1507 : Accipitrem wlgariter Elyew (Lelesz Acta 115/22). [Helyn. szárm. : 1055: Locus est aliud qui dicitur huluoodi [a. m. Ölyved ?] procedens ab eodem lacu [t. i. Balatin] (Pannh. Tih. 1/1). 1327: Possessionis Wlued vocate (ZichyOkm. 1.299). 1368 : Duas vineas Hanga et Wluegh vocatas (Körmend, Heim 214). 1427: Ewlueth, hn. (SztárayOkl. 11.263). 1447 : Barnabas de Ewlweth (Turul 1902. évf. 155).] ÖLYVES, ölyöves? : [accipitres habens, accipitribus copiosus; habichte habend, reich an habichtenj. 1055: Inde uluues megaia post monarau bukurea (Pannh. Tih. 1/1). 1093/1399: Ascendit ad rubum qui dicitur Vtoesmegeye (uo. 1/27). 1211: In uilla Kecu isti sunt exequiales Wnoca Wines Somorou Numuogi (uo. 1/5). Joubagiones sunt Ociu Olicon Aruad Somur Wines Mauogy (uo.). 1229: In villa Vlwes Wodoy Baba (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1240 : Locum qui Vlunes vocatur (HazaiOkm. VIII.36). 1240 k.: In villa Wines (Pannh. 61/8). 1270: Cadit ad riuum vinespotok (OL. D. 705). 1296: Riuulus HVicespothok vocatus (Wenzel X.228). 1329: Rivulus ITVwespatak vocatus (AnjouOkm. 11.398). 1341: Latus IFfoi&sberch (uo. IV.152). 1358: Usque ad BTnespatok (Múz. Kapy). 1363: Usque ad quendam Riuulum Wluespataka uocatum (Körmend, Heim 186). 1367: Quoddam stagnum iZicfeespataka [vö. «Haranyas» a. m. aranyas, uo.] vocatum (uo. 208). 1372: Ad fiuuium Wines ÍQL. D. 28749). 1373: Villa T'Fhiesfolua (Veszpr. Regn. Met. 13). 1428 : Wines, hn. (Múz. Szentiványi). 1434: In ipsa magna Silua attingeret locum -EieZiceshwgath [így] nominatum (Múz.Ibrányi). 1449: PrediumUieh/wes (Múz.). 1472 : Villarum et prediorum Ewlwes Zylzeg appellatarum (Múz. TörtTárs. 4). 1602 : Ölyves Tamás (SzékelyOkl. V.282). ' ŐN ? övön? övén? : aspius rapax MTsz. (1. jel.); kühling BM. 1211: Isti sunt piscatores Bodor Cuche Syguer Buchte Botus Emién [olv. övön v. övön ? a. m. ön ?] Silleu Hecu (Pannh. Tih. 1/5). ÜNNEP, 1. ünnep. ÖNT, ott-, ott: fundo, giessen, ausschütten NySz. 1616/1643. Az Profont ház mellet való zobanak feölette vagyon eggy eöntött ház, vagy szoba szekek nélkül (OL. Instr. 42,1. Gazdtört Szemle VI.128). Vagyon más öntött szoba kemencze nélkül... Az egesz háznak feölől vagyon eöntött pad (uo.). [Vö. fölöntő, öntő.] ÖNTÉS: fusio, fusura, giessung, guss NySz. 1635. Kalán, villa, sótartó, akik öntések és cifrások girájától 2 f. 50 d. (Gazdtört Szemle VIII.475, ötvösök árszabásában). A padimentomot kővel rakva avagy téglával avagy öntéssel legyen per 60 d. Ha pedig az öntéshez való matériát kivántatnék igen magasra fölvontatnia tehát mivelhogy az apró mívesre több kell drágábbért csináljuk (uo. 478, kőművesek árszabásában). ÖNTŐ, éttő, öttő, fusor, fundens; eingiesser NySz. ; [ad fundendum; zum giessen]. 1419 : Jacobo dicto Ethew (Zichy Okm. VI.560). 1566: Egy golyobys eivtheir was kalan (OL. Nád. 49). 1597: Goliobis conteo vas kalan (OL. UC. 101/3). [Vö. gomb-, harangöntő.] ÖNTÖZ, öttöz: rigo, conspergo, fundito; wässern, wasser ausgiessen NySz. [begiessen], 1549: Uayat swlt ötözny (OL. Nád. 40). 1. ŐR: specula, vigiliae; warte, wache NySz.; [speculator; wart], 1251/1281: Ibi tenet metam cum Eur (OL.D. 346, «Szepes m.» Szam. jegyz.). 1272/1331: Terram speculatorum nostrorum unlgariter Ewr dictorum (HazaiOkm. V.47). [Vö. Vadit in latere montis Stras (uo.).] 1293 : Super quodam monticulo TLVhalina [a. m. őr?j dicto (Múz. Ertl). De inde descendit in Scyguetor [a. m. őr ?J ad locum qui Zakadath nuncupatur (uo.). 1309: Stephani dicti Eur (MonStrig. 11.615). 1330/1420: Iungit vnam arborem Eurbyk vocatam (Múz. Soós). 1333: Iungitur terre speculatorum Olei er vocata (Körmend II/l, Alber 3). 1355 : Johannes dictus Ewr (ZichyOkm. 11.635). 1357 : Nicolaum dictum Ewr (Zala- Okl. 1.574). 1377 : In terra Kylseu Oralya [a. m. őr ?] (OL. D. 6419). 1378/1381: Possessionis Eivr vocate (Múz. Soós). 1381: Ad quandam arborem Ilicis wlgo Etvria vocatam (Veszpr. 12, Kispécsöl). 1392: Certi speculatores wlgariter Zalaewr vocati (Múz. Forgách). 1406: Lucasius dictus Ewr (Múz. Soós). 1409: Custodes exercituum eorum qui wlgo Ewr dicuntur (OL. D. 302). 1424 : In possessionibus Ewr Magyar oklevélszótár Szamora.indd 394 2013.01.14. 20:33:25