Szamota István: Magyar oklevél-szótár (Budapest, 1902-1906)
R
799 RÁMÁS—RAVASZ RAVASZ 800 Tres Ramas pro fenestris vitreis (EPSz. föl. 77).] [Vö. ablak-ráma. ráma-fa : 1556 : Ligna [«így] Szám. jegyz.] instrumenta ramafa vocata (OL. UC. 99/27, «Nagybánya, bányászat» Szám. jegyz.). RÁMÁS ? : [rahmen habend], 1403 : Stephani Ramas [a. m. rámás?] dicti (Károlyi Okl. 1.523). RÁMFOL : [?]. 1545: Vöttem ranfolt piniolt (OL. Nád. 41). 1554 : Eg pinth ramfolth (uo. 49). RÁNCOS: rugosus, plicatus, in plicas coactus, runzelig, in falten gelegt NySz. 1635: 1 csimazin saya és failongis ráncos szoknyától 2 f. (Gazdtört Szemle VIII.472). 1 kamuka ráncos torkos ködmöntől, ha prémes 2 f. (uo.). RÁNT, rát: frigo, backen NySz. («2. ránt» a.) 1544: Vettem karazt ratni (OL. Nád. 42). Köviet ratni (uo. 41). 1593 : Ramany valo kezeget vettem (uo. 42). RÁNTÓ: [?]. 1634 : Égi pernáta szék rántosaval (OL. UC. 21/3). RAPACSOS : globosus , klumpig, holping NySz. 1289 : Viam veterem que vulgariter Rapachus et nuncupatur (Zala Okl. 199). [Vö. rappancsos MTsz.] RAPONC, roponc, rapunculus , rapunzel NySz. (1. jel.). 1544: Salatat, roponczot, spinaczot (OL. Nád. 40). RÁRÓ : aquila haliaetus NomenclAvium, avis ex genere aquilarum, herodius, buteo major, reiher NySz. 1427: Rarozsgeth, hn. (SztárayOkl. 11.253). 1544: Három raronak húst vettem (OL. Nád. 48). [Vö. 1273: Inde vadit circa descensum solis ad finem nemoris unius et commetatur Michaeli et Strach de Galoch, qui sunt tenentes raros (Hazai Okm. VHI.441).] ráró-fészek: [nidus aquilae haliaeti; reihernest]. 1521: Vnum juger in partibus Rarofezek (Múz. Kállay). RÁRÓS: ad ardeam pertinens; reiher- NySz.; [aquilis haliaetis copiosus ; reich an reiherns. 1327: Usque ad metas terre ville Rarous [Nógrád m.] et abhinc de metis terre Rarous exit de ipso rivulo ad partem orientalem (Anjou Okm. 11.297). Ascendit ad laterem montis Rarous (uo.). 1480 : Ad quoddam rubetum Raros appellatum (OL. D. 18406). RÁSA, vö. előrása. RÁSPOLY: lima qua ligna caseique raduntur, raspia; feile NySz., [raspelj. 1564 : Ferrum Raspolj vocatum (OL. L. III. 16. 17). 1597: Raspolj Patkó szeg fogo. Kepröm faragó. Karika voreo (OL. IIC. 101/3). RÁSZA-MAG: «káposzta, tövesrépa, kalarábé, retek stb. magja» MTsz.: [semen plantarum ; pflantensament. 1634 : Palanta avagy rásza magh (OL. UC. 21/3). 1638 : Feieres veres rásza magh (uo. 2/34, «a káposztás házban, Borsi, Zemplén m.» Szám. jegyz.). RÁT, 1. ránt. RAVÁS, 1. rovás. RAVASZ, rovasz : a) vulpes , fuchs ; b) callidus, astutus [stb.]; listig, arglistig, verschlagen NySz. 1135 : Aratorum autem nomina sunt hec gotic Regula Ruoz Sarc Surnuc feled Nuasa (Pannh. 15/Kk). 1211: Hii sunt vdornici Halalud Orda Zicus Obus Ruuoz Sobolch (Pannh. Tih. 1/5). 1222 : Pristaldo nostro Joachim filio Ruoz de villa Bobut (Pannh. Hitel. 3). 1240 k.: Hec sunt nomina fabrorum do eodem predio Ruuoz zuguese (Pannh. 61/8). 1308: Magister Rouoz (Kubinyi: MTörtEml. 11.58). 1311: Nicolaus dictus Rouos (AnjouOkm. 1.236). 1313: Famulum suum nomine Rouoz (MonStrig 11.675). 1328 : Nicolaus dictus Rouoz (Körmend 1/9, Óvár 2). 1329: Petro dicto Ruwoz (CL. D. 30619). 1337 : Roazijak serviens suus (Károlyi Okl. 1.125). 1342 : Per Rawaz aule nostre militem (MonCiv Zagr. 1.159). 1347: Stephani dicti Roaz (Körmend,Korlátkő-Appon. 17797). 1351: Stephanus dictus Roaz (OL. D. 4193). 1352 : Nicolaus dictus Rawaz (uo. 33407). 1361: Johanne dicto Rouaz (Múz.). 1368 : Emerici dicti Rouaz (Pannh. 51/P). 1370 : Stephanus dictus Rouaz (OL. D. 5819). 1376 : Nicolaus dictus Rouaz (Pannh. Hitel. 37). 1388 : Ladislao dicto Rouaz (Veszpr. 106, Bánkfalva). 1389 : Michael Rouaz vocatus (Múz. Kapy). 1397: Valentinum Rawaz (Múz. Kállay). 1400 : Stephanum dictum Rauaz (ZichyOkm. V.194). 1401: Johannis dicti Rauaz (Veszpr. 2, Ábrahám). 1433: Dionisio Rauaz (ZalaOkl. 11.481). 1437 : Possessiones Rauazwax Mathefalwa (Múz.). 1453: Emerico Rawaz (OL. D. 30828). Rawaz, szn. (Lelesz Béres. VII.10). 1469 : Sebasciani Rovas [a. m. ravasz v. rovás ?] (Soprokl. 11.456). 1602: Ravasz István Ravasz András (SzékelyOkl. V.235). [Helyn. szárm.: 1095: Secundum predium est Ruozti [«ma Ravazd» Szám. jegyz.] (Pannh. 2/A, vö. Nyh. XXV. 147). 1222 : Terram de Rvozd (Pannh. 6/Q). 1240 k. : Villam Rouazd (Pannh. 61/8). 1346: Cum villis Nyrakal et Roazd (AnjouOkm. IV.641). 1359 : Possessionis Kisrouazd et Azunfalua vocate (Pannh. 20/C). A ruoz, roaz-féle írásmód értékéről 1. Melich, Nyr. XXXII.413.] ravasz-hát: [pellis vulpina dorsualis; rückenhaut des fuchses], 1490 : Swbam Rawazhaath lego famulo meo (Körmend IV/5, nr. 45). ravasz-lyuk, -lik, -luk ? : lustrum vulpinum; fuchshöhle NySz. 1055 : Inde ad harmu ferteu postea ad ruuoz licu (Pannh. Till. 1/1). 1211: Inde flectitur metis interpositis ad Ruozlicou (uo. 1/5.) 1268 : Peruenit usque ad fossatam uulpinam que Rouosluk uocatur (Múz. Balassa, 1. Wenzel III.195). 1270 : Eundo ad locum Rowozlyk (OL. D. 705). 1320 : Peruenit ad Roazliulc (AnjouOkm. 1.561). 1343: In loco Rouozluk loca trium vinearum (Veszpr. 13, Szőlős, Zala m.). 1346 : Ad terram siue locum qui antiquitus Rouozlyk vocabatur (OL. D. 3839, 1. AnjouOkm. IV.587). 1349 : Venit ad foueam Rouazlyuk (OL. D. 4044, 1. AnjouOkm. V.281). 1366 : Ad quoddam foramen terreum seu foueam que dicitur Rauazlyuk (Veszpr. 7, Hanta 4,1. Békefi: PilisiApáts. 1.362). 1367: Quondam locum Rauazlyuk vocatum (OL. D. 28919). 1386: Piscinas Rawazlywkmelleke Swlywmus Hwzywtow (uo. 7182). 1391: Penes vnam foueam Rauazlyuk vocatam (uo. 28934). 1396 : Foueas wlpinas wlgo Rauazluk vocatas (uo. 8152). 1397 : Eundo ad locum Rouazlywk dictum (Múz.). 1409: Ad locum Rouazlyuk (ZichyOkm. V.584). 1411: Foueam wlpinam wlgo Rawazluk vocatam (Lelesz Met. Mármaros 21). 1411/1492: Venissent ad quendam montem foueam wlpinam in se continentem wlgo Rawazlywk vocatam (Múz. Ibrányi). 1412 : Ad quendam locum Rouazlyk vocatum (Múz. Forgách). In loco Rauazlykhege alath nominato (Veszpr. 13, Szőlős). 1430 : Ad locum Rawazlyk denominatum (Pannh. 11/B). 1473 : Tercia [silva] ad meridiem tendens Rawazlykhegye vel hatharhegye vocaretur (Lelesz Acta 84/10). 1521: Ad colliculum longum Rawazlywk nuncupatum (OL. D. 23518). 1522 : Diuertuntur a semita Rawazlyivkowswenye (uo. 37354). Magyar oklevélszótár Szamota.indd 432 2013.01.14. 20:34:36