Stern Ábrahám: Héber nyelvtan (Budapest, 1925)

Előszó

Próbát tettem. Tantervünk keretében előbb a zsoltárokat, folytatólag a prófétákat szólaltattam meg eredeti szövegben és a tanulók, merem állítani kivétel nélkül, megküzdöttek a nyelv nehézségeivel; a tartalom kedvéért örömmel és nemes buzgó­­sággal ismerkedtek meg a külső alakkal, a nyelvvel. És az eredmény az volt, hogy nem végeztünk kevesebbet, mint mi­dőn gyarló fordítás állott rendelkezésünkre és e mellett mint­egy játszva a nyelvtani ismereteknek is szép összefoglalóját kaptuk az év végével. Az oktatás nevelői hatása pedig jó reményekkel kecsegtet. E könyvecskében az ifjúság összefoglalva fogja találni, mindazokat a szabályokat, melyekkel a héber szöveg olvasása alatt lassanként megismerkedett és a­melyekkel fokozatosan később megismerkedik. De nemcsak a zsidó ifjúság használhatja segédkönyvnek a művecskét, haszonnal forgathatják minden felekezetnek díjat, a­kik megismerkedni akarnak a héber nyelvvel, akár mert hi­vatásuk (theologiai) követeli tőlük, akár mert műveltségi törek­vésük rábírja őket annak a nyelvnek megtanulására, melynek népe az egy igaz Isten hitének és legmagasztosabb erkölcsi tanoknak hivatott ápolója és terjesztője volt már az ó­korban. Rövid összefoglalását találják e könyben minden fonto­sabb szabálynak és alakzatnak, mely a nyelv mélyebb megér­téséhez bevezetőül szükséges. És most midőn e könyvecskét az érdekelt körök szives figyelmébe ajánlom, erkölcsi kötelességemnek tartom itt nyíl­tan köszönetet mondani Dr. Kármán Mór tanár úrnak szives fáradhatlan buzdításáért és támogatásáért, melynek e könyv megírása körül nagy hasznát vettem, továbbá Dr. Goldziher Ignácz hitközségi titkár és egyetemi magántanár urnak szives buzdításáért és Dr. Bacher Vilmos tanár és Dr. Bárány József hitk. tanfelügyelő uraknak, kik szívesek voltak e könyvecske átnézésével fáradozni és egyik másik dologra figyelmeztetni. Budapest, 1889. augusztus 12. STERN ÁBRAHÁM.

Next