Márton József: Három nyelvből készült oskolai lexicon, vagyis szókönyv 1. (Bécs, 1816)

E

Gut •43 Bmnpplibungiidi, érzéketlen; durus, törj­ i dús. Bm­pbilfe, bie, hathatósság; gravitas. Bir.i'b­l­ifd), hathatós; gravis­e, adv. hathatósan ; graviter. Gmph­ijd), tapa­sztalási; empiricus. Birtpor, lel, stileié; sublime, su­sum. Giupari'lt, a. felháborítni ; sollicitare, commovere , seditionem movere. 2. βφ, felháborodni, felgerjedni; tur­bari. Empírer, ber, háborító, lázzasztó ; seditiosus. Gillperting , hic, támadás, felháboro­dás, fellázzadás ; seditio, G Ul fi­g , serény ; industrius , sedulus , adv. serényen ; sedulo , graviter. Binfigfoit, bit·, serény­ség ; sedulitas, gilbe , basi , vég, (vége valaminek, V. utolja) ; finis, extremum : am Stic­be, végre, végtére ; in fine·, eilt Génbe lítatvCst, véget vél­ni ; finem facere : ilt Bitbe bringen, végrehajtani, el­vegem! ·, finire, terminare, adfinem perducere : eilt Grllbe ItfbmCII, meg­szánni , t’lvégeződni; finiri. 2. ki­­íneniftel, vég ; exitus. 3. fi. £ert, hely; locus­, ait áttett Cinben, min­denütt ; ubitjue. 4. (1. GEnbiltKCf, vég­­­zel ; finis , consilium , ill belli Olts be, el végre ; hoc consilio, Bitben, Génbigett, elvégezni­ finire. 2. fiet), c\vi,\i.eAni ·, finiri. .Bu­bigiine, bie, végzés, elvégzés ; ter­­minatio. Biibiric, bie, endívia, tzikória sa­láta ; intybus, v. Cichorium En­­divia. Bablid), véges; finitus, circumscri­ptus: végső, i­­ló­­ só ; extremus·, adv. végre, végtére, utoljára; tan­dem. Babiplbe, bie, végszólag; syllaba ul­tima. Ettbung, bie, végzet, végezet; ter­minatio. Bnbstpecf , ber, végszél; consilium, finis), ber (Snbjirecf bergelbjfige ifi bet­­ten, a’haditáborozás végtzélja a’győzedelem; finis belli est vi­ctoria. Energie, bie, tellyeserő, hathatósság; vis, Bitgagiteil, fid), (d­v. angazsíron­ kö­telezni, v. lekötni magát; obligare. ongbra­n­g, szűkmejjú; angusti pee etoris. 2. nehezen lélekrő; asthma­ticus. Ginge, szűk, szoros; angustus, ar­ctus ·. adv. szűkén ; anguste. Ginge , bie, szorosság} angustia·. 3 er mailben in bie Ginge treiben, meg­szorítói valakit, k öszvezavarni; in angustias adducere. dange­, bet, angyal; angelus. Ingelland, (Ingland, Anglia; Anglia. Gingellenber, bee, Ánglus; Anglus, (Ingellánbifcf) , (Ottg[tsd) , Angliai ; Anglicus. Gngollburg, angyal vára, (Rómában); castellum angeli, moles Hadriani. Gingen, szakítni , szűkké tenni; an­gustare, coarc­are. Ginglaitb, h­angelanb. (Snglánber, ber, l. Attgellánber. (Snglifcp , angyali; angelicus, l. (£||» gettanbild.. (2nfe, ber, bojtár, szolga; servus. Gnfe­, ber, unoka ; nepos. Grnfelinit, bie, leány unoka­ neptis, Gittoni, rendkivül való ; enormis, Gntabeni, nemességtől megfosztani; generositate­ stirpis privare, 2. meg­gyalázni ; dedecorare. GEntart Cst, n.f. elfajulni; degenerare. Gntbe­;ren, a. etwa), szűkölködni, v. ellenni valami nélkül; carere, Gtfttbe()Cridj, feleslegvaló, szükségte­len; supervacaneus. Gntbc()rung, bie, fogyatkozás, szük­ség ; defectus, inopia. Gntbinben, a.i­. fi. fos­­binben, meg­oldani ; solvere. 1. megszabadítni , megkönnyebbítni; liberare rentbin»­ben trerben,szülni;partre:­­ifi »ott ei­­nem koßne, eb. von einer Sodater entbunden morbert, fiú v. leány gyer­meket szült; filium v. filiam pépe­­rit v. enixa est. Gntbinbung, bie, szülés; partus, (Entblättern, a. leveleitől megfoszta­ni, lelevelezni; foliis nudare, (Sirtblöbeil, rec, fid), mé­részteni, bá­torkodni; audere, 2. szégyenb­en­; pudere, non dubitare. (Entblößen, a. megmezítelenítni, meg­fosztani , (ruhájától); nudare, pri­vare: ben­yegeit entblößen, kar­dot rántani );gladium stringere : ein entblößter­legen, mezítelen kard; gladius evaginatus. 2.(ΐφ entbloßen, mezítelenre vetkőzni, se réteg­re.

Next