Márton József: Három nyelvből készült oskolai lexicon, vagyis szókönyv 1. (Bécs, 1816)
F
gur gítr&iffe, btC/ kérés , szószóllás , esedezés, (misért, mis javáért); deprecatio, gítrbüir, bee, másért esedező, v. kérd, szószólló deprecator. gucd.'f , bic , barázda, (a’ szántófóldöi); sulcus. 2. barázdáimmá vonás, rajtz . plica , sulcus, guro/tit, barázdát vonni, barázdálni ; sulcum ducité. 2. rántzba szedni , (a’ homlokát); complicare, glriscenivrise, barázdánként; liratim, glitdu, bio, félelem ijedség; timor, metus, cinciit turdjt rinjagnt, ob. ini-!te!ibrn itt gutáit fedett, ráijjeszteni valakire, megijeszteni valakit; metum injicere, a. 11. li írj Ut ι'ί,ΐί, felelem, tisztelettől való félelem ; reverentia, gurditlem, félelmes, rettentő; terribilis, turundas, adv. félelmesen. rette,/tóképpen ; terribilem i» modum. guve^tbacícit, btC, félelmesség, rettentőség, terror. gurí^hit, CtUHIV, «.Félni, tartani, (valamitől); tunere , metuere, 2. fiíi) , lelni; timere. gill'CbttVUd), rettenetes, iszonyú, rettento ; horribilis , horrendus. glirttUlot , félelem nélkül való , félelmetlen, rettenthetetlen ; impavidus, intrepidus, gui'átlefigfolt, btc, félelmetlenség , rettenthetetlenség ; fortitudo. glirdstrum , félénk, féltkeny ; pavidus , timidus, adv. félénken ; trepides, furánfint szerben, megfélemleni; e.rtimescere. glU‘Cr)tfrtUlfett , bic, félénkség, félékenység; timor, pavor. gurte, bic, Furia, (a’ dühösség pokolbeli istenaszszonya);Furia. 2, (Ϊ. SBilfl), dühítsség ; furor. Sztribe, dühös; furiosus. gitriteb ttefimen, mitrdtnlé, megengedni vele, v. valamivel; cuitnlum esse. guntitlit, kirakni, (az asztalt mint az asztalosok); distingvere, gurjorge, /. SSorjorge. gitt tpvadli, bír, szószóllás , közbenjárás ; deprecatio, intercessio, gftrfí ,, ber , Fejedelem; Princeps: gúrí t’on©ic6cnf'ftrien,Erdélyi,fftedelent, vagy Erdély ország i'eje-80 ' 185 delme; Princeps Transilvaniae. 2. Hertzeg; Princeps: gurfleniítrim , brt , Fejedelemség, Hertzegség ; Principatus. gttnort()r , valóban, bizonyára , bizonnyal; profecte^ sane. gímrejfiid), i 2?odvoff[ic^. gtinnort, bag, /. giltfprad)r. 2. névmás, névmássá; Pronomen. gaftíir, bee, könnyű fegyveres gyalogkatona ; pedes. gill?, ber , láb; (ember, v. állat lába); pes: mit bloßen jSfujjcit geben, ob. rctfcit, gyalog menni, v. utazni; pedibus .it erfacere : gut jll gufie jetin , jó gyalognak lenni, v. jól tudni gyalog jeen ; pedibus valere. cut ©Oláat jtl glijyC, gyalogkapna; pedester : JU gtjfie brCtICtt, gyalogkatonák közt szolgálni; pedestre stipendium mereri: CttlCltt flrlf bctit gtlftC tlitroforgen , nyomon követni valakit, nyomában lenni valakinek ; vestigiis alicujus insistere. 2. láb, (asztal, v. szék lába); pes. 3, tcs' Sji’rgC#, töve a’ hegynek ; radia;. ‘ 4. láb, (újérték); pes. 5. állapot, kar ; conditio, status, gufbilli, bié, labferde ; lavacrum perdun. guffbulii, bic, gtlffdjámel, ber, zsámoly , zsámolyszék ; scabellum, gujibobcu, brr, bázfold, pádimentum; solum, pavimentum, gnacifen, bűé, béka ; compes, gupfiliig, adv. térdreesve, térden állva; suf pleas, ad genua prostratus. Ru(}tánger, bet*, gyalogember; pedes. gn^cfierí, böír, bc3$ifd,'C3, asztalláb; hasis, pes. 2. oszlop talp , talpállás, t a I p k o , styl óba ics. $u£gtd)t/btc, podágra, lábköszvény; podagra, güilpfflb, ter , gyalogút, ösvény ; semmit a. gnf vuud, 9labir, ber , lábpont ; nadir fcfjátncí, ber, l. ^upbiiitf. jvjuftjoMC , bic; talp, lábtalp ; planta. glltfpUC, bic, lábhegy ; e.vtremipedes. · giijjfiflpfcn, bic, pl. nyom, lábnyom, nyomdok : vestigium : itt eilteésU fi * fitipfcit Irrten , valakinek nyomdokát követni; alicujus vestigiis insistere.