Máriássy Béla: A magyar törvényhozás és Magyarország történelme. 7. kötet - I. Ferencz József (Győr, 1889)
Tartalom
TARTALOM, Lap. I. Fejezet............................................................................. 1—30ig. A császári nyilatkozat a nemzetet harczra kényszeríti. — Damjanics győzelmei és jelleme. — Az alvidéki hadsereg. — Gr. Károlyi István ezredet alakit. — Sebük és Irányi. — A budaméri vereség. — Bem jelleme és erdélyi győzelme. — Deczember 16-án herczeg Windischgriitz Magyarországot megtámadja. — Kossuth tevékenysége. — Az országgyűlés az úrbéri kárpótlást tárgyalja. — Szalóczi a birtokos osztályt megtámadja. — Az igazságtalan javaslat tárgyalását felfüggesztik. — 29-én Perczel Moórnál csatát veszt. — 180 képviselő hiányzik. — Általános rémület. — Az országgyűlés saját és a kormány székhelyét Debreczenbe helyezi. — Gróf Batthyány Lajos ellenzéke. — A reszketek remegése. — A reszketek béke-küldöttséget javasolnak. — Madarász ellenzi. — Az országgyűlés a 48-iki alapon elfogadja. — Deák, Batthyány, Majlátok, Lonovics megválasztatnak. — Herczeg Windischgrätz gőgös válasza — Az országgyűlés és kormány távozása. — A haditerv. — A magyar és osztrák sereg. — Az ellenség fővezérének önkénye. II. Fejezet.........................................................................31—54-ig. A magyar haditerv. — Hiányai. — Görgey házsártos kiáltványa — Görgey zászlót bont V. Ferdinánd és maga mellett. — Nyomorult kiáltványa. — A seregek hangulata. — A képviselők egy része reszkető járványba esvén, Debreczent kerüli. — Pár-