Csiky Kálmán: Werbőczy István és hármaskönyve (Budapest, 1899)

pályájának adatait oly teljességgel gyűjteni össze, a­mint eddig egybeállítva és világosságra hozva nem voltak. E kezdeményező kísérlet, mely tüze­tesebben és lehető teljességgel először adja elő a Hármaskönyv külső történetét, talán ösztönül fog szolgálni másoknak arra, hogy a nehezebb fel­adatnak megoldására, a Hármaskönyv forrásai föl­kutatására és a nemzetközi jogirodalommal való kapcsolatainak megállapítására vállalkozzanak. Nemcsak a legelső és legnagyobb jogászunk iránti kegyeletnek kérdése volna ez, hanem a magyar tudomány szempontjából is oly haszon, melynek értékét jogintézményeinknek nap­ról napra haladó átalakítási munkálatai közepett sem lehet és nem is szabad kevésre becsülni. Nekünk, mint törté­nelmi nemzetnek, államunk, alkotmányunk, jo­gunk — mind a múltban gyökerezik. A nyelvész a legcsekélyebb töredéket a régi múltakból mohó érdeklődéssel kutatja. Werbőczy műve pedig nem csak egy egyszerű kőmaradvány jogéletünk ősi épületéből, hanem egy épen álló őrtorony, mely közel négyszáz évi régiségből tekint le ránk, melynek falai közt még atyáink állották őrt a jog és igazság védelmében. Buda­ Pest, 1998 augusztus. Dr. Csiky I­,ALMIÁN.

Next